A Mészöly Géza szövetségi edző vezette együttes néhány héttel az olaszok 5-2-es legyőzése után külföldön, egy lisszaboni négyes tornán lépett pályára, és a házigazdák és az amerikaiak elleni győzelmekkel valamint egy csehek elleni döntetlennel megnyerte a viadalt. A siker értékét növeli, hogy a portugál és a cseh válogatott is Európa élmezőnyébe tartozik ebben a korosztályban, és az Egyesült Államok válogatottja is kiváló erőkből álló csapattal érkezett a tornára. Az mlsz.hu Mészöly Gézával beszélgetett az utóbbi időszak kiváló eredményeiről.

- Miután a magyar U18-as válogatott egymás után olyan ellenfeleket győzött le, mint az olasz vagy a portugál csapat, felvetődik a kérdés: tényleg Európa egyik legjobb csapata jelenleg a miénk?
- Bízom benne hogy igen! Az elmúlt időszak eredményei azt mutatják, hogy jelenleg nincs olyan csapat Európában, amely ellen ne lehetnének győzelmi esélyeink. Tavaly nagy reményekkel vettem át ezt a korosztályt, mert tudtam, hogy a Both József vezette szakmai stáb letette egy sikerekkel kecsegető jövő alapjait, a csapat Pisont István vezetésével nagyszerű társasággá kovácsolódott. A kezdetektől nagyon sokat foglalkoztak ezzel a társasággal, ezt mutatja, hogy a csapat most tart az ötvenegyedik válogatott meccsénél. Pedig kezdetekben jócskán adódtak nehézségek, de idővel kiforrta magát a korosztály, és most már tényleg egálban lehetünk bárkivel a világon, a legtöbb riválisunkat pedig, amint azt az utóbbi hetek eredményei mutatják, meg is tudjuk verni. Minden adott a jó szereplés folytatásához, mondhatnánk úgy is, hogy ez a válogatott sikerre van ítélve. Persze, akkor kell majd jól teljesíteni, amikor elérkezünk a tétmeccsekhez, de most nagyon jó megérzéseim vannak a jövő évi, hazai Európa-bajnoksággal kapcsolatban.

- Miben sikerült előrelépni az elmúlt egy évben, mióta átvetted a csapatot?
- Egy év alatt nagyon sokat fejlődött a csapat, elsősorban a védekezésben lettünk stabilabbak. Tavaly volt egy japán túránk, ami bár jutalomút volt, és komolyabb felkészülés nélkül vett részt rajta a csapat, mégis sok kritikát kaptunk a kapott gólok magas száma miatt. Én magam a támadó futball híve vagyok, de játékosként védő voltam, s talán elég jól átlátom, hogyan lehet felépíteni egy hatékony védelmet, ezért is tartottam a hátsó alakzat stabilizálását a legfontosabb feladatomnak. A portugál tornán kiválóan működött a védekezésünk, három meccsen egyetlen gólt kaptunk. A hátvédsor minden tagja remek teljesítményt nyújtott, de nem csak őket kell kiemelni, mert csapatként tudtunk jól védekezni, és ehhez mind a tizenegy játékosra szükség van.



- Pedig éppen a védők azok, akik klubcsapatukban legtöbbször feljebb játszanak, és csak a válogatottban kapnak helyet a hátsó alakzatban...
- Ez valóban okozott némi nehézséget, de mindenki elfogadta a szerepét a válogatottban, és a játékosok aktuális posztjukon is képesek kiemelkedő teljesítményre. Asztalos Dávid az MTK-ban támadó, az U19-es bajnokság gólkirálya, miközben Portugáliában csapatkapitányként minden szempontból felnőtt a feladatához, hiba nélkül játszott a védelemben. Lorentz Márton és Tamás Krisztián is megtanulta, mi a feladata, és már nem okoz gondot számunkra, hogy klubjukban legtöbbször más szerepben játszatják őket. Van azért jó oldala is annak, ha valaki több poszton játszik, Asztalos vagy Lorentz esetében kimondottan előny, hogy ha kell, gond nélkül be tudnak lépni a támadásokba is, köszönhetően annak, hogy a klubjukban előrébb játszanak.

- Az utóbbi mérkőzéseken egy új felállást, a három védős rendszert is elkezdte alkalmazni a csapat, és úgy tűnt, hogy már az első meccseken meg tudtuk lepni ezzel az ellenfeleket.
- Néhány hete az olaszoknak öt gólt rúgtunk az új felállásban, őket teljesen felkészületlenül érte ez a taktika, de a portugál tornán is meglepetést tudtunk okozni. A házigazdákat az első meccsen ebben a felállásban győztük le, a szakmai stábjuk tagjai a meccs után elismerésüket fejezték ki, tetszett nekik, hogy meg tudtuk tölteni tartalommal ezt a játékrendszert, elmosódtak a posztok közti különbségek. Az amerikaiak is jelezték, hogy taktikailag és mentálisan erős csapatunk van, ők azt mondták, a későbbiekben is szívesen játszanának ellenünk felkészülési mérkőzéseket. Egyedül a cseheket nem sikerült most legyőzni, de míg tavaly sokkal jobbak voltak nálunk a Jezek-tornán, és le is győztek bennünket, addig a mostani döntetlennek ők örülhettek jobban. Ebből is lemérhető, mennyit fejlődtünk az elmúlt egy évben. Ez természetesen nem az én érdemem, egy remek stáb dolgozik a válogatottak mellett, amelybe én is jól be tudtam illeszkedni. Nagyon sok segítséget kapok Pisont Istvántól vagy éppen Tuboly Frigyestől, akik korábban sokat dolgoztak ezekkel a játékosokkal és rendszeresen elmondják a meglátásaikat, segítenek az építkezésben. Nagy szükség van Both József atyai jótanácsaira is. Egészen zseniális meglátásai vannak, amelyek rendkívül hasznosak tudnak lenni. És akkor még nem beszéltem Hegedűs György kapusedző kiváló munkájáról, ami Portugáliában is parádés kapusteljesítményekben mutatkozott meg.

- Úgy tűnik, kialakult az a csapat, amely jól szerepelhet a jövő évi Eb-n. Van-e esélyük a bővebb keretből bekerülni azoknak, akik nem vehették ki a részüket az elmúlt hetek sikereiből?
- A keret nyitott, szerencsére viszonylag sok játékosból választhatunk. Várjuk vissza a csapatba azokat, akik sérülés miatt nem lehettek velünk az utóbbi időben, mint például Csirszki Martin vagy Bobál Dávid, de a legutóbbi keretek összetételéből az is látszott, hogy az egy évvel fiatalabbak közül is esélyesek néhányan a keretbe kerülésre. A csapat váza megvan, a jelenlegi keret játékosai már tisztában van a feladataikkal, jól tudnak a begyakorolt rendszerben futballozni, de négy-öt labdarúgó még csatlakozhat hozzánk.



- Gyakori kérdés, hogy vajon mi az optimális életkor a tehetséges játékosok beépítésére az élvonalbeli felnőtt csapatoknál. Elértek már ide az U18-as válogatott játékosai?
- Abban biztos vagyok, hogy a keretből a legtöbben már felnőtt csapatokkal kezdik meg az őszi szezonra való felkészülést, bízom benne, hogy ez csak az első lépcső, és többen rendszeresen pályára is lépnek majd az NB I-ben. Kétségtelen, hogy külföldön bátrabban nyúlnak a fiatalokhoz, több európai U18-as válogatottnál is zömében már felnőtt bajnokságban játszók alkotják a keretet, de azért itthon is vannak edzők, akik beteszik a tizenéves játékosokat. A tulajdonosok közül többen felismerték, hogy nekik is érdekük a tehetséges fiatalok megfelelő szinten való versenyeztetése, és mi is folyamatosan próbáljuk meggyőzni a klubokat arról, hogy jól járnak, ha a legjobbaknak megadják a lehetőséget a bizonyításra. A legtöbb magyar labdarúgó éppen ebben az életkorban és a húszas évei elején kerül hátrányba a külföldi kortársaihoz képest, mert a megfelelő versenyeztetés kulcsfontosságú az optimális fejlődés szempontjából. Most még előfordul, hogy egy játékos három különböző csapatnál is megfordul egy hétvége alatt, például csereként pár percre lehetőséget kap az első csapat meccsén, majd játszik a másodosztályú tartalékcsapatban, és számítanak rá az utánpótlás-bajnokságban is, de összesen is alig van meg a kilencven perce. Mondanom sem kell, hogy nem ez az optimális elosztás a játékos fejlődése szempontjából. Erre egy példa Nagy Dominik esete, aki tavasszal rendre kilencven perceket játszott a Kozármislenyben, és ez meg is látszott Portugáliában: hihetetlenül kiegyensúlyozottan teljesített, egyenletesen magas szintet hozott mindhárom meccsen.

- Kik lehetnek azok, akik már ősszel NB I-es játékosokká válhatnak a keretből?
- Többen már bemutatkoztak az élvonalban, gondolok itt Kalmár Zsoltra, Németh Márióra vagy Bobál Gergelyre, úgy gondolom, ők a következő szezonban is megkaphatják a lehetőséget. Mások az NB II-ben bizonyíthattak tavasszal, talán közülük is sikerül néhány játékosnak feljebb lépni. Hamarosan megkezdődik az átigazolási szezon, én is kíváncsian várom, kinek hogyan alakul a sorsa. Megvan annak a veszélye, hogy aki most nem tud előrelépni, esetleg lemarad a többiekhez képest, ezért is vagyunk szinte napi kapcsolatban a játékosokkal, és érdeklődünk náluk folyamatosan arról, hogy mikor és hol kezdik el a felkészülést, mire számíthatunk velük kapcsolatban. Azt szeretném, ha a következő szezonban egyre több szurkoló megismerné azokat a futballistákat, akik jövő nyáron részt vesznek az Európa-bajnokságon, erre viszont csak akkor van reális esély, ha egyre többször felbukkan a nevük az élvonalbeli csapatok összeállításaiban is.