Huszonegyedik mérkőzésére készül A-válogatottunk Görögország ellen

2018. október. 10., 14:20   |    

Huszonegyedik mérkőzésére készül A-válogatottunk Görögország ellen
Fotó: Ifj. Tali Zoltán

Nyolcvan éve találkozott először hivatalos mérkőzésen a magyar és a görög válogatott. Az azóta eltelt évtizedekben hússzor csapott össze a két együttes, kilencszer Görögországban, azonban idegenben még sosem nyertünk ellenük. Legutóbb 2–1-re mi győzedelmeskedtünk a Groupama Arénában.

1938. március 25-én világbajnoki selejtezőt játszottunk a görögökkel, akik egy korábbi szakaszban Palesztina válogatottján jutottak túl. A magyar más nagyságrendet képviselt mindkettővel összehasonlítva: a görögöket 11:1-re verte meg, egy mérkőzésen eldöntve a vb-részvételt. (A visszavágót nem játszották le.) A mérkőzés hőse az Újpest klasszisa, Zsengellér Gyula volt, aki egymaga öt gólt szerzett. Három gólt lőtt a kispesti újonc, Nemes-Nehadoma József, kettőt Titkos Pál, egyet Vincze Jenő. A Háda – Korányi I, Bíró – Lázár, Szűcs, Balogh I – Sas, Vincze, Nemes, Zsengellér, Titkos tizenegyből csak a mesterhármast szerző kispesti nem került be májusban a vb-keretbe, amely ezüstéremmel zárta a Mondialt.

1976-ig kellett várni a következő találkozóra, Baróti Lajos válogatottja világbajnoki selejtezőre utazott Szalonikibe. A Kovács L. – Török (Nagy III), Bálint, Kereki, Tóth J. – Nyilasi, Ebedli, Pintér – Pusztai (Magyar), Fazekas, Várady összetételű csapatnak, miután Papajoannu gólja miatt hátrányba került a 68. percben, harcolnia kellett a döntetlenért. A 84. percben az előrehúzódott Kereki Zoltán egyenlített ki, az akkor még a Haladásban futballozó védőnek az volt az első találata a válogatottban. Hihetetlen formában volt: négy nappal később Bécsben, miután Nyilasi Tibor és Hans Krankl két-két góljával 2-2-re állt az osztrák–magyar párharc, ismét ő döntött: két gólt szerzett a második félidőben.

A „visszavágó”, a következő tavaszi budapesti találkozó egyenesen a csoportgyőzelmet jelentette az Argentínába vezető úton. 1977. május 28-án Pusztai László a 13., Nyilasi Tibor a 15. percben szerzett gólt. E két találattal nagyjából eldőlt a mérkőzés, az őszi, athéni 1-1 után talán a vártnál is simábban nyert a magyar válogatott. (Különösen, hogy a 88. percben Fazekas László is szerzett egy gólt, 3-0) Ez a győzelem meghozta az elsőséget a mindössze háromcsapatos csoportban, a magyarok öt, a szovjetek négy, a görögök három pontot gyűjtöttek. Az ezen a találkozón a Gujdár – Martos, Bálint, Kereki, Tóth J. – Nyilasi, Pintér, Zombori (Török) – Pusztai, Kovács I (Fazekas), Várady összeállítású nemzeti tizenegy 1977 őszén a bolíviaiak elleni interkontinentális selejtező megnyerésével harcolta ki a Mundialon való részvételt.

1978. október 29-én a vb három vereségét követő nagy tisztogatás hozományaként felforgatott csapat állt ki Kovács Ferenc irányításával a szaloniki Eb-selejtezőre. A görög legénység 4-1-re nyert. Várady Béla csak 0-4 után, a 91. percben szépített. Ez a vereség hamar elvitte a szovjetek elleni, a hónap közepén aratott 2-0-s győzelem örömét. A magyar válogatott a Katzirz – Martos, Kocsis I., Kereki, Lukács – Pál, Tatár, Pintér, Zombori – Szokolai (Kovács I.), Várady összeállításban szerepelt. Nyilasi Tibor és Törőcsik András még felesleges és indokolhatatlan eltiltását töltötte… Nem sikerült jól az 1979. május 2-i visszavágó sem. A Katzirz – Török, Bálint, Kocsis I., Kutasi – Kovács B., Csapó (Magyar), Zombori – Fazekas, Törőcsik, Fekete (Kuti) összeállítású magyar csapat nem tudta feltörni a görögök védelmét. Pedig a végelszámolásnál kiderült: ha a magyar csapat megnyeri ezt a meccset, kijutott volna az olaszországi Európa-bajnokságra. Így meg a görögök utaztak. 

Varga Rolandnak legutóbb 62 perc jutott Görögország ellen.


Négy évvel később történetében először győzött a görög válogatott Budapesten. Mészöly Kálmán első kapitányi korszakának utolsó hazai meccse lett az 1983. május 15-i Eb-selejtező. A Zsiborás – Martos (Jancsika), Kardos, Kocsis I., Varga J. – Ebedli, Garaba, Póczik – Bodonyi (Szokolai), Nyilasi, Hajszán csapat ellen a görögök már a 16. percben vezettek, leghíresebb játékosuk, Nikosz Anasztopulosz góljával. Nyilasi Tibor még kiegyenlítette a 24. percben, de aztán jöttek a görögök: előbb Kosztikosz, majd a második félidő elején Papajoannu is bevette a négyéves szünet után a válogatottba visszatérő Zsiborás Gábor kapuját. Hajszán Gyula ugyan szépített a 88. percben, de ez már nem sokat számított. Sejteni lehetett, hogy ez a vereség nagyon rosszul jön majd a végelszámolásnál. S akkor még nem is a dánokra, hanem az angolokra figyeltünk leginkább... 

A december 3-i, szaloniki visszavágón már Mezey György dirigálta a csapatot. A 2-2 önmagában nem számított rossz eredménynek, de semmire sem mentünk vele. A csoportban egyébként a dán válogatott végzett az élen (13 pont), megelőzve az angolokat (12), a görögöket (8), a magyarokat (7) és a luxemburgiakat (0). Szalonikiben a Kovács A. – Csuhay, Kőhalmi, Róth, Varga J. – Hannich (Hajszán), Kardos, Csongrádi – Bodonyi, Törőcsik, Dajka (Garaba) összeállítású csapat játszott. A magyar gólokat két újpesti, Kardos József és Törőcsik András szerezte, a házigazdák részéről Nikosz Anasztopulosz, a kor legjobb görög játékosa volt kétszer is eredményes.

Ahogyan az 1978-as, úgy az 1986-os világbajnokság kudarca utáni őszre is jutott egy mérkőzés a görögök ellen. November 12-én 2-1-re kikapott Komora Imre válogatottja. A Mundial utáni második tétmérkőzésen, a hollandok elleni hazai vereség után lépett pályára Eb-selejtezőn a Szendrei – Róth – Sallai, Nagy A., Garaba, Preszeller – Csonka (Csapó), Burcsa, Détári – Mészáros (Boda), Esterházy összeállítású együttes. A kapitány alaposan be akarta biztosítani a védekezést. Így sem sikerült elkerülni a vereséget, a görögök Mitropulosz és Anasztopulosz egy-egy góljával már 2-0-ra vezettek, amikor a később Görögországba szerződött Boda Imre szépített. Így is vereség lett a vége. 

Szűk egy évvel később, 1987. október 14-én a visszavágó ellenben nagyszerű győzelmet hozott. A megbízott szövetségi kapitány, Garami József két vesztes idegenbeli fellépés (Glasgow, Varsó) után megnyerte első hazai válogatott mérkőzését a nemzeti tizenegy élén. A végeredmény már az első negyedóra végére kialakult Détári Lajos, Bognár György és Mészáros Ferenc góljával. A Disztl P. – Garaba, Toma, Péter – Sallai, Herédi, Détári, Bognár Gy. – Mészáros, Kiprich, Hajszán (Kovács K.) összeállítású csapat megtört egy rossz hagyományt: az akkor még az európai elittől messze járó görög válogatott az előző öt mérkőzésén veretlen maradt a magyarok ellen. Más kérdés, hogy e győzelem önmagában nem sokat segített, a válogatott csak a harmadik helyen zárta az Eb-selejtező csoportot. 

1988. november 15-én fura körülmények között vágtak vissza a görögök, ugyancsak 3-0-ra győzve a két válogatott első, egymás elleni barátságos mérkőzésén. A második magyar bundabotrány csak napokkal a pireuszi találkozó előtt tört ki, Mezey György, a visszatért szövetségi kapitány szinte nem is tudta, kikre számíthat. Végül a Disztl Péter (Petry) – Máriási, Pintér, Mészöly (Bordás), Sass (Keller) – Kozma, Kovács E., Csucsánszky, Vincze (Fischer) – Kiprich, Hajszán (Balog T.) összeállítású alakulat kapott ki 3-0-ra. Petry Zsolt, Máriási Zsolt, Bordás Csaba, Csucsánszky Zoltán, Fischer Pál és Balog Tibor újoncként lépett pályára. Az akkor az Olympiakosz Pireusz alkalmazásában álló Détári Lajos ott volt a mérkőzésen, de csak nézőként, mivel a szövetség arra kérte a kapitányt, hogy a bundaügy vizsgálata során felbukkanó nevek gazdáit ne válogassa. A görögök Lagonidisz révén a 4. percben szereztek egy gólt, majd a második félidő elején, Tszaluhidisz révén szereztek még kettőt. 

A görögök 1989. október 25-én adták vissza a látogatást, akkor már Bicskei Bertalan irányította a mi válogatottunkat, a 11., a hellének elleni találkozón a kilencedik kapitány meccselt. Mindössze 4000 néző előtt a Népstadionban a Disztl P. – Limperger, Pintér, Keller – Sallai, Bognár Gy., Kovács E. (Szekeres), Détári, Kozma – Fischer, Kovács K. (Kiprich, Boda) csapat játszott. A nem túlságosan acélos vendégek ellen a második félidőre beállt, békéscsabai Szekeres József vezetést szerzett, de a görögök öt perc múlva, az 52. percben, Borbokisz találatával kiegyenlítettek. A játék képe alapján nem volt igazságtalan a döntetlen. 

1992. november 11-én világbajnoki selejtező következett, Szalonikiben. Ott, ahol korábban soha nem sikerült nyerni. Akkor sem. A PAOK-stadionban Jenei Imre válogatottja 55 000 néző előtt játszott gól nélküli döntetlent. A végül csoportelső görögök ellen az eredmény nem számított rossznak, de nem is javította a csapat helyzetét. Lipcsei Pétert a 75. percben kiállította a játékvezető. A Petry – Disztl L. – Lőrincz, Nagy T. – Limperger, Balog T., Mészáros (Páling), Lipcsei, Urbán – Kiprich (Sallói), Kovács K. összeállítású alakulat érte el a döntetlent. Kortünet: a kezdő tizenegyből öten (Petry, Disztl, Lőrincz, Urbán, Mészáros) is belga klubcsapatból érkeztek a válogatottba. 

A budapesti mérkőzés (1993. március 31.) ellenben kudarcot hozott. Akkor már negyedszer nem tudott nyerni a csapatunk a görögök ellen Budapesten, mégis meglepetést keltett az elmaradt győzelem. A mérkőzés végén kritikusai felróhatták a válogatottnak: a legutóbbi 398 percben mindössze egy gólt tudott szerezni. A Jenei Imre által irányított válogatott a Petry – Telek – Csábi, Disztl L. (Nagy T.) – Pisont (Balog T.), Détári, Urbán, Eszenyi, Duró – Kiprich, Kovács K. összeállításban szerepelt. Az egyetlen gólt a görög jobbhátvéd, Aposztolakisz lőtte, büntetőből. A sorozat végén a vendégek kijutottak az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságra. A magyar csapat az első tíz percben játszott csak jól, utána elfogyott a lendület. Mint ahogy elfogyott a kapitány türelme is: Jenei Imre lemondott. 

Kleinheisler László a gólja mellett a védekezésbe is besegített.

Hosszú szünet után, 2005. november 16-án, ismét barátságos mérkőzésen találkozott a két csapat, akkor éppen Athénben. A görögök egy évvel korábban, óriási meglepetésre, Lisszabonban Európa-bajnoki címet nyertek. Akadt még egy különlegessége a találkozónak: mindkét csapatot német edző, Otto Rehhagel, illetve Lothar Matthäus irányította. Minden körülményt figyelembe véve helyt állt a válogatott: a 90. percben még döntetlenre állt, aztán a 91. percben Pantelisz Kafesz megszerezte a hazaiak győztes gólját. Szteliosz Jannakopulosz vezető gólját Kenesei Krisztián még tizenegyesből kiegyenlítette, de a második gólra már nem jutott idő válaszolni. Az utolsó percekben Torghelle Sándor kiállítása miatt tíz emberrel játszott a magyar csapat. Lothar Matthäus együttese a Király – Bodnár, Éger, Gyepes, Balog Z. – Böőr, Korsós Gy., Hajnal, Halmosi – Rósa – Torghelle tizeneggyel kezdett, Ferenczi, Kenesei és Böjte állt be a második félidőben. 

2007. június 2-án Iráklióban találkozott a két együttes, Eb-selejtezőn. A még mindig címvédő görög csapat tulajdonképpen a papírformát érvényesítette azzal, hogy Gekasz (16. perc) és Szeitaridisz (29. perc) egy-egy góljával nyert. A magyar csapat összeállítása a következő volt: Végh – Csizmadia, Juhász, Balogh B., Bodor (Vanczák) – Vadócz (Szélesi), Tóth B. – Tőzsér, Hajnal – Priskin (Dzsudzsák), Gera. Dzsudzsák Balázs, aki akkor még a Debreceni VSC tagja volt, ezen a találkozón debütált a magyar válogatottban. 

Három budapesti mérkőzéssel zárul az eddigi mérkőzések sora. 2007. november 21-én a vendégek 2-1-re nyertek, nagyszerű hangulatú mérkőzésen. Még nagy hatással volt a közönségre az olaszok nyári legyőzése. A világbajnok legyőzése után az Európa-bajnok ellen, ráadásul Eb-selejtezőn, nem szerzett pontot a Fülöp - Szélesi, Vaskó, Juhász, Vanczák - Vass, Tőzsér (Leandro) – Halmosi (Feczesin), Hajnal (Filkor), Buzsáky – Priskin összeállítású magyar válogatott. Várhidi Péter együttese vezetett, de az ellenfél fordított. A hajrában okosan tartotta meg a labdát és egyúttal előnyét a görög válogatott, amely csoportgyőztesként jutott ki a 2008-as Eb-re. A magyar együttes így a csoport hatodik helyén végzett. Fél évvel később felkészülési mérkőzésre érkezett Budapestre az alpesi Európa-bajnokságra készülő görög csapat. A 2008. május 24-i találkozó volt az Ervin Koeman-éra első mérkőzése. A holland edző győzelemmel mutatkozott be, miután 3-2-re nyert a csapatával az Otto Rehhagel által dirigált görög válogatott ellen. A görögök Joannisz Amanatidisz góljával vezetést szereztek az első félidő utolsó percében, ezt a második játékrész elején Dzsudzsák Balázs kiegyenlítette. Juhász Roland gólja után Vadócz Krisztián is bevette Konsztantinosz Halkiasz kapuját – s nem sokat számított, hogy Nikosz Liberopulosz a 91. percben szépített. A magyar csapat összeállítása a következő volt: Fülöp – Szélesi, Vanczák, Juhász, Löw – Vadócz, Dárdai – Gera (Koltai), Hajnal (Orosz), Dzsudzsák – Huszti. Dárdai Pálnak ez volt az ötvenedik mérkőzése a válogatottban. 

A következő alkalommal már szövetségi kapitányként irányította a csapatot. 2015. március 29-én nem esett gól a két gárda találkozóján. Az addig nagy csalódást keltő görög válogatott képletesen a Groupama Arénában akart az előtte állók után eredni. Mindez óvatosságra intette a magyar stábot. A 0-0 azt jelentette, hogy maradt a válogatottunk a pótselejtezőt érő harmadik helyen, de nőtt a hátránya a románokkal és az északírekkel szemben. Az egy pontot a Király – Fiola, Juhász, Kádár, Leandro – Stieber, Gera, Tőzsér, Elek (Pintér), Dzsudzsák – Szalai (Nikolics) összeállítású csapat szállította, a gólhoz a görög Levadiakoszból hazahívott Pintér Ádám járt a hajrában, kiváló lövésével. 

Ugyanebben az évben, október 11-én kikapott Pireuszban a Király – Fiola, Juhász, Kádár, Leandro – Lovrencsics (Nikolics), Gera (Nagy), Elek – Dzsudzsák (Kalmár), Németh, Böde alkotta magyar válogatott. A 4–3-as vereség után még arra is volt esélye a Bernd Storck vezette csapatnak, hogy legjobb csoportharmadikként kijusson a 2016-os Európa-bajnokságra. Végül aztán egy emlékezetes párharcot követően, Norvégiát itthon és idegenben is legyőzve jutottunk ki a franciaországi kontinensviadalra.

A két együttes legutóbbi találkozójára pedig biztosan sokan emlékeznek: szeptember 11-én Sallai Roland és Kleinheisler László góljaival 2–1-re legyőztük a görögöket a Groupama Arénában. Ezzel Marco Rossi első győzelmét aratta a magyar válogatott szövetségi kapitányaként. A Nemzetek Ligája mérkőzésen a 15. percben szereztük meg a vezetést: Sallai Rolandnak szépre sikerült élete első gólja címeres mezben, a 15 méteres lövést három fejes is megelőzte. A görögök hamar egyenlítettek, de még a félidő vége előtt újra előnybe tudtak kerülni a mieink: Sallai, Kovács István és Bese Barnabás próbálkozását követően Kleinheisler László bombázott a kapuba és ezzel beállította a 2–1-s végeredményt.


Főszponzoraink
Szponzoraink