A fiatalabbak számára talán újdonság: a cári Oroszországgal is játszott két hivatalos mérkőzést a magyar A válogatott. Az elsőt éppen száz éve. Nem volt egy súlycsoportban a két csapat.
A stockholmi olimpia Vigaszdíj-győztesei kis kerülővel tértek haza, elmentek még Moszkvába, két mérkőzést is játszani. Az orosz futball akkoriban még szinte gyerekcipőben sem járt, noha már több mint tíz éve futballoztak, elsősorban brit munkások és azok kollégái a gyárakban. A magyar válogatott, amely akkoriban Közép-Európa egyik legjobbja, s nem túlzás, Európa egyik legjobb amatőrcsapata volt, nagyon magabiztosan győzött 9:0-ra (!), érdekes, hogy mindössze három játékos, a négyig jutó Pataki Mihály, a háromgólos Kertész II Vilmos és a duplázó Slózi, azaz Schlosser Imre talált a kapuba. A csapat a Zsák Károly – Rumbold Gyula, Révész Béla – Bíró Gyula, Vágó Antal, Blum Zoltán – Sebestyén Béla, Kertész II Vilmos, Pataki Mihály, Schlosser Imre, Borbás Gáspár összeállításban játszott. Minden idők egyik legjobb magyar kapusa, Zsák Károly ezen a találkozón debütált a nemzeti tizenegyben. 16 éves és 317 naos volt, sem addig, sem azóta nem védte fiatalabb kapus a magyar A-válogatott kapuját. Az oroszok közül néhányan nem is voltak olyan 'nagyon oroszok': Parker, Thomas, Lunn, Charnock és Newman neve is szerepel az összeállításukban. Erősítést jelentettek, mert nélkülük néhány héttel korában, az olimpián 16:0-ra kikapott az orosz csapat a németektől. Mindmáig ez a Szbornaja legsúlyosabb veresége – s nem nehéz megjósolni, hogy mindörökre ez is marad.
A nap másik mérkőzése már kevésbé szép emlék: 1925-ban a magyar csapat egy 6:2-es vereségbe szaladt bele Stockholmban. A Biri János – Fogl II Károly, Fogl III József – Pesovnik László, Kompóti-Kléber Gábor, Nádler Henrik – Rémay III János, Takács II József, Orth György, Winkler I József, Jeny Rudolf összeállítású tizenegyben egyetlen játékos futballozott kiválóan: a két gólt is szerző Takács II. A védelem azonban nem bírt a svéd balösszekötővel, Filip Johanssonnal, aki az első 50 percben négy gólt is berámolt a kispesti kapusnak, Birinek. Johansson volt a kor leggólerősebb svéd csatára, aki abban az idényben 21 bajnoki meccsen 39 góllal lett svéd gólkirály – ez mindmáig rekord. Tisztelői a halála után utcát neveztek el róla Göteborgban. Érdekes, hogy nem a polgári nevét válaszották, hanem a becenevét, a Svarte Filipet, vagy is Fekete Filipet: Svarte Filips Gata.
Címkék:
Kapcsolódó hírek
Nyolcvan éve találkozott először hivatalos mérkőzésen a magyar és a görög válogatott. Az azóta eltelt évtizedekben hússzor csapott össze a két ...
Nyolcvan éve találkozott először hivatalos mérkőzésen a magyar és a görög válogatott. Az azóta eltelt évtizedekben hússzor csapott össze a két ...