'Tényleg soha nem fogom elfelejteni azt a meccset, amelyen Pelét foghattam' – mondta a 73 éves szövetségi kapitány, egy közel ötvenéves emlékét felelevenítve. – A San Siróban, tehát Milánóban játszottunk a brazilokkal válogatott mérkőzést. Nagy hírük volt, akkor már kétszeres világbajnokok voltak. Nekem Pelét kellett fognom. Ez volt az első találkozásunk, s nekem nagyon emlékezetes. Három-nullára nyertünk, nekem is jól ment a játék, azóta is gyakran emlegetik az olasz sajtóban ezt a szép győzelmet.'

Aztán áttért arra, mennyire szereti a magyarok futballját. '1956 decemberében láttam a Honvédot Milánóban. Puskással, Bozsikkal, Kocsissal. Kolosszális futballisták voltak. Azóta vagyok nagy tisztelője a magyar labdarúgásnak. Abban az időszakban kreatívabb, jobb volt a labdarúgás, mint ma. Ma statikusabb a játék, hiányoznak a kreatív megoldások, talán az egyetlen kivétel Messi, aki valóban játssza a futballt. Esetleg még Cristiano Ronaldót sorolhatnám ide, de jóval kevesebb a váratlan megoldásokra képes labdarúgó, mint a mi időnkben.'

Emlékezett természetesen legutóbbi budapesti kirándulására is: 'Az olasz válogatott szövetségi kapitányaként játszottunk ugyanebben a stadionban. Én nem sokkal korábban vettem át a válogatottat Dino Zofftól, ez volt az első tétmérkőzésem. Kettő-kettőre játszottunk, ami nekem természetesen csalódást jelentett. Szerencsére így is kijutottunk aztán a 2002-es világbajnokságra. Ott nem volt szerencsénk, de általánosságban elmondhatom az olasz kapitányi korszakomra, hogy nem volt szerencsénk.'

Pontosította is, mire gondol, s tett egy érdekes oldalvágást: 'A játékvezetőkkel nem volt szerencsénk. Elég csak emlékezni a dél-koreaiak elleni 2002-es mérkőzésünkre, vagy aztán a 2004-es Európa-bajnokságon történtekre, a dán-svéd mérkőzés eseményeire. Én azok között vagyok, akik nagyon pártolják a videóbíró bevezetését, azt remélném ettől a döntéstől, hogy objektívabbá teszi a meccseket, hogy csökkenti a tévedések számát. A FIFA-nak és az UEFA-nak be kell látnia, hogy előbb-utóbb a labdarúgásnak is el kell fogadnia a technikai vívmányokat.'

Végezetül beszélt mostani feladatáról, illetve az ír futballról is: 'A válogatott nagyon népszerű Írországban. A bajnoki meccseken alacsony a nézőszám, de a válogatottra rengetegen kíváncsiak. Szinte mindig 40-50 000 néző előtt játszunk. A játékosok nagyon népszerűek. Néhányan már a legnagyobb elődök népszerűségét is megközelítik, Shay Given, a kapusunk, például, már szinte olyan szeretetnek örvend, mint a legendás Pat Bonner.'