Népünnepélyt jelentett a labdarúgó-válogatott debreceni vendégjátéka, Budapestről tíz különvonat vitte a legérdemesebb szurkolókat a lengyelek elleni meccsre. Mindazonáltal kár lenne az utókornak izgulni: a cívisváros szurkolói önmagukban megtöltötték volna a Nagyerdő stadionjának lelátóit. Harmincezer néző zsúfolódott össze a tribünökön.

A magyar csapat a Henni Géza – Balogh II Sándor, Börzsey János, Lantos Mihály – Bozsik József, Lakat Károly – Egresi Béla, Keszthelyi Mihály, Deák Ferenc, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán összeállításban kezdett, Lantos Mihály, az Aranycsapat balhátvédje e találkozón debütált. A csepeli Keszthelyi eredetileg nem kezdett volna, de a találkozó előtti napon, az edzésen az egy göröngyre rálépő Szusza Ferenc súlyos, egész későbbi pályafutására kiható sérülést szenvedett.

A zajos közönségsikert arató magyar legénység mindkét félidőben négy-négy gólt szerzett, az elsőben Deák, Egresi, Puskás, majd újra Deák, a másodikban Keszthelyi, Deák, újra a nagy formában játszó Deák, s végül Puskás talált a kapuba. A lengyelek 0:7 után, Kohut és Mamon révén szépítettek.