Kapus: JAKOB HODOROV (Ya’akov Hodorov)

1927. június 16-án született, Izraelben olyan sokra tartják, mint a kortársai közül Oroszországban Lev Jasint, vagy nálunk Grosics Gyulát. A Maccabi Rison Lecijón, majd a város másik csapata, a Hapoel tagja volt. 1947 és 1962 között a Hapoel Tel-Avivban védett, majd három kisebb klubban (Hapoel Ramat Gan, Shimshon Tel-Aviv, Hapoel Holon) zárta a pályafutását. Legendás kapus, aki többször csonttörései ellenére is a pályán maradva, bravúrosan őrizte a válogatott kapuját. Mándi Gyula szövetségi kapitánysága alatt ő volt a Izrael első számú kapusa. Csak az akkori viszonylag kevés mérkőzésszám magyarázza, hogy mindössze 31 válogatottság áll a neve mellett. 2006. december 31-én hunyt el.

Tartalék: JICHÁK VISSZOKER (Ytzak Vissoker)

A hatvanas-hetvenes évek legendás kapusa 1944. szeptember 18-án született. Senki sem védett nála többször (69) az izraeli válogatottban. Két fontos tornán, az 1970-es világbajnokságon és az 1976-os, montreali olimpián is ő volt az izraeli csapat kapusa. 1963 és 1977 között a Hapoel Petah Tikva, majd a klubváltást követő három évben a Maccabi Netanya tagja volt.

Jobbhátvéd: ALON HARAZI

1971. február 13-án született. Csatárként kezdett, de felnőtt pályafutása nagy részében közép-, vagy jobbhátvédet játszott. A Hakoah Ramat Ganból került a Maccabi Haifába (1990–1997), majd a magyar sztárok, Sallói István, Pisont István, Hamar István köré épített Beitar Jerusalemben játszott az 1997–1998-as szezonban. Utána visszatért a haifai klubba. Nyolcvankilencszer lépett pályára a válogatottban. Kilenc bajnoki címével rekorder Izraelben. Az Állami Kupa háromszoros, a Totó Kupa ötszörös győztese.

Tartalék: MENÁHÉM BELLO (Menachem Bello)

'Miko' Bello 1947. december 26-án született, 1963 és 1982 közel több mint ötszáz bajnoki mérkőzést játszott szülővárosa, Tel-Aviv Maccabijában. Ötszörös bajnok, ötszörös Állami Kupa győztes. Kétszer megnyerte az Ázsiai Bajnokcsapatok-kupáját (1969, 1971). Ötvenhétszer játszott a válogatottban, az 1968-as mexikói olimpia, s a két évvel később ugyanott rendezett világbajnokság szereplője.

Középhátvéd: AVI KOHEN (Avi Cohen)

Az egyiptomi Kairóban született 1956. november 14-én. Az első izraeli futballista volt, aki angol sztárcsapathoz került, a Maccabi Tel-Avivból a Liverpool FC-hez igazolt 1979-ben. Bár bajnok és BEK-győztes lett, keveset játszott a Vörösöknél, 1981-ben visszatért a Maccabihoz. Ott futballozott egészen 1990-ig, egyetlen, a skót Rangersnél töltött szezon kivételével (1987–1988). A Maccabi Netanyában zárta le a karrierjét. Az 51-szeres válogatott védő tragikus motorbaleset áldozata lett 2010. december 29-én.

Tartalék: ARIEL BENADO

1973. december 5-én született Haifában, az édesapja, Slomo is a Maccabi Haifa játékosa volt. 'Arik' Benado 1991 és 2011 között, két, a Beitar Jerusalemnél tett kirándulását (1994–1996, 2006–2010) nem számítva szintén a haifai Maccabi játékosa volt. Alon Harazihoz hasonlóan kilencszeres bajnok, négyszer nyerte meg az Állami Kupát és a Totó Kupát is. A válogatott csúcstartója 94 szereplésével.

Balhátvéd: AMIR SELAH (Amir Schelach)

1970. július 11-én született, 85-szörös válogatott. Klubjai sorrendben a Maccabi Herclija, a Maccabi Tel-Aviv (1990–1998), a Beitar Jerusalem (1998–1999), a Hapoel Haifa (1999–2000), a Maccabi Tel-Aviv (2000–2002) és Maccabi Netanya (2002–2004) voltak. Édesapja, Szimon Selah, azaz 'Zinga' minden idők egyik leghíresebb kosárlabdaedzője Izraelben, négyszer vitte be a válogatottat az Európa-bajnokság mezőnyébe.

Tartalék: NIR KLINGER

Némi kényszerből került a balhátvéd helyére, pályafutása nagy részében inkább középpályást játszott. 1966. május 25-én született, 83-szor játszott a válogatottban. 1984 és 1990 között a Maccabi Haifa, majd 1990 és 1998 között a Maccabi Tel-Aviv játékosa volt.

Védekező középpályás: TAL BANIN

1971. március 7-én született, az első izraeli játékos, akit az olasz Serie A-ba szerződtettek. Klubjai a Hapoel haifa, a Maccabi Haifa, ismét a Hapoel Haifa voltak, az 1993–1994-es idényt a francia AS Cannes-ban töltötte. Rövid időre visszatért Izraelbe (Hapoel Haifa), majd pályafutása csúcspontján, 1997 és 2000 között a Brescia védekező középpályása volt. Krónikus térdsérülés nehezítette játékát. Hazatérte után a Maccabi Tel-Aviv, a Bnei Jehuda, a Beitar Jerusalem és a Maccabi Netanya színeiben szerepelt. Háromszoros bajnok, az Állami Kupa háromszoros győztese. Nyolcvanszor játszott az izraeli válogatottban.

Tartalék: DAVID PRIMO

1946. május 5-én, David Primovszki néven Bulgáriában született. Részt vett az 1970-es világbajnokságon, 32-szeres válogatott. Izraelben a Hapoel Tel-Aviv, a Hapoel Holon, majd a Hapoel Ramat Gan játékosa volt. A hatvanas-hetvenes években kétszer is játszott az Egyesült Államokban, az NASL-ben. 1967–1968-ban a Baltimore Baysben, 1975-ben a világhírű Cosmosban. Utóbbiban, például honfitársa Mordehai Spiegler és a futballkirály, Pelé társaságában.

Jobb oldali középpályás: JICHÁK SUM (Yitzak Shum)

1948. szeptember elsején született az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Kisinyovban, tízéves korában vándorolt ki a szüleivel Izraelbe. 1966 és 1983 között a Hapoel Kfar Saba középpályása volt. Részt vett az 1968-as és az 1976-os olimpián, s közben az 1970-es világbajnokságon. Hetvennyolcszoros válogatott, tíz góllal. Az egyik legsikeresebb izraeli edző, a görög Panathinaikosszal duplázott 2004-ben, de dolgozott Bulgáriában, Oroszországban és Cipruson is. Az első edző, aki a BL csoportkörébe juttatott egy izraeli csapatot (2002, Maccabi Haifa).

Tartalék: HAIM REVIVO

Szélső, vagy támadó középpályás, 1972. február 22-én született. A Hapoel Ashdod, a Gadna Tel-Aviv, majd 1990-től, már az élvonalban a Bnei Jehuda, a Hapoel Tel-Aviv és a Maccabi Haifa futballistája volt. Huszonnégy évesen kezdte meg légióskarrierjét, előbb négy éven át a spanyol Celta Vigóban, majd háromban a török Fenerbahçéban és a Galatasarayban játszott. 2003–2004-ben az FC Ashdodban zárta a pályafutását. Nevezetes volt látványos szabadrúgás-góljairól, s az azt követő ünneplésekről. A válogatottban 67 mérkőzésen 15 gólt szerzett.

Középső középpályás: ZSORA SPIGEL (Giora Spiegel)

Senki sem játszott nála hosszabb ideig az izraeli válogatottban, az első és az utolsó szereplése között 14 év és 357 nap telt el. 1947. július 27-én született, 1965 és 1973 között a Maccabi Tel-Aviv együttesében játszott, a társaival kétszer is megnyerte az Ázsiai Bajnokcsapatok-kupáját. 1973-ban a francia élvonalba, az RC Strasbourg együtteséhez szerződött, amelyben három szezont játszott (97 meccs, 23 gól!), majd kettőt az Olympique Lyon együttesében töltött. 1978-ban egy szezonra visszaszerződött a Maccabi Tel-Avivhoz, majd a Hakoah Ramat Ganban, és a Beitar Tel-Avivban zárta le karrierjét. Összesen négyszeres izraeli bajnok, az Állami Kupa háromszoros győztese. A válogatottban 44 mérkőzésen 18 gólt szerzett.

Tartalék: AVIJAHU NIMNI (Aviyahu Nimni)

1972. április 26-án született, nyolc éves korától huszonöt éves koráig a Maccabi Tel-Avivban játszott. 1998-ban rövid időre az Atlético Madridhoz igazolt, de aztán 2003-ig ismét a Maccabiban játszott, megszakítva karrierjét egy rövid, a Derby Countynál tett kirándulással. 2003 és 2005 között a Beitar Jerusalemet erősítette, majd visszatért a Maccabi Tel-Avivhoz. Az Illés Béláéhoz hasonló szerepkörben futballozó Avi Nimni a Maccabi történetének legjobb gólszerzője, az izraeli liga történetében mindössze ketten (Alon Mizrahi és Oded Mahnesz) lőttek nála több gólt.

Bal oldali középpályás: EJAL BERKOVIC (Eyal Berkovic)

Minden idők legjobb izraeli 'tízese', játékmestere 1972. április 2-án született. 1996-ig a Maccabi Haifában futballozott, majd Angliába, a Southamptonba igazolt. 2005-ig brit csapatokban, sorrendben a West Ham Unitedben, a skót Celticben, a Blackburnben, a Manchester Cityben és a Portsmouth-ban játszott. A 2005–2006-os volt az utolsó idénye, azt Izraelben, a Maccabi Tel-Avivban töltötte. Beceneve Ha-Koszem, azaz Varázsló volt. Nyolcvankét mérkőzésen 14 gólt lőtt a válogatottban.

Tartalék: REUVEN JANG (Reuven Young)

1943. október 3-án született Haifában, teljes hazai pályafutását a Hapoel Haifában töltötte. Ötven mérkőzést játszott a válogatottban, nyolc gólja közül a leghíresebbet az olaszoknak lőtte az 1961-es vb-selejtezőn. Részt vett az 1968-as olimpián. A hetvenes évek legelején az Egyesült Államokba költözött, ahol aztán a Cosmos szerződtette. Roby Young alapember volt a New York-i klub 1972-es bajnokcsapatában. A balhátvédtól balszélsőig minden poszton bevethető volt azon az oldalon.

Jobbszélső: URI MALMILIAN

1957. április 24-én született Jeruzsálemben. 1990-ig a Beitar játékosa volt, majd a Maccabi Tel-Avivban, a Hapoel Beér Sevában, s végül a Hapoel Kfar Sabában futballozott. Kétszeres bajnok, az Állami Kupa ötszörös győztese, kétszer volt a liga gólkirálya, s kétszer az év játékosa. A válogatottban 62 mérkőzésen 16 gólt szerzett.

Tartalék: JEHOSUA GLAZER (Yehoshua Glazer)

Egy csapat csak tizenegy emberből állhat, de azért némi igazságtalanság Glazer kapcsán a tartalék minősítés. 1927. december 29-én született, ő volt az izraeli állam alapítása utáni korszak első számú csatára. Hat bajnoki címet nyert a Maccabi Tel-Avivval, ugyancsak hatszor volt az Állami Kupa győztese. Harmincöt válogatott mérkőzésén elért 18 gólja – figyelembe véve a korszak erőviszonyait – nagyszerű teljesítmény.

Középcsatár: MORDEHAJ SPIGLER (Mordechai Spiegler)

Minden idők legjobb izraeli játékosa, az UEFA őt választotta 1999-ben az előző fél évszázad legjobb játékosának a zsidó államból. A hajdani Szovjetunióban, Szocsiban 1944. augusztus 19-én született csatár kisgyerekként került Izraelbe. 1957 és 1971 között a Maccabi Netanya futballistája volt, 1971-ben bajnoki címet nyert. 1972-ben a Paris FC-hez szerződött, majd az összeolvadás után 1973–1974-ben a Paris Saint-Germin színeiben futballozott. 1974 és 1978 között ismét a Maccabi Netanyát erősítette, de az 1975-ös nyáron New Yorkban, a Cosmosban játszott. Gólt lőtt Pelé bemutatkozó mérkőzésén, 1975. június 18-án, a Toronto ellen. (Arról az időszakról megmaradt egy mondás Izraelben: 'Spigler Pelével játszott együtt, s több gólt lőtt nála'.) 1978–1979-ben a Hapoel Haifában, majd 1981–1982-ben a Beitar Tel-Avivban játszott. Az izraeli válogatottban 83 (a FIFA listája szerint 62) mérkőzésen 33 (25) gólt szerzett, utóbbi rekord. Részt vett az 1968-as olimpián és az 1970-es világbajnokságon. 1968-ban az Egyesült Államok elleni barátságos mérkőzést az ő négy góljával nyerték meg az izraeliek 4:0-ra. Az egyetlen izraeli válogatott játékos, aki gólt szerzett világbajnokságon.

Tartalék: ALON MIZRAHI

1971. november 22-én született, az izraeli bajnokság történetének leggólerősebb játékosa. 1988 és 2005 között tizenhatszor váltott klubot, két teljes szezonnál többet sehol sem maradt egyhuzamban. Viselte a Bnei Jehuda, a Hapoel Tel-Aviv, a Bnei Jehuda, a Maccabi Haifa, a Maccabi Tel-Aviv, az Ironi Ashdid, a francia OGC Nice, a Beitar Jerusalem, a Hapoel Kfar Saba, a Maccabi Ah’i Nazareth, a Hapoel Beér Seva és a Maccabi Amishav Petah Tikva mezét, néhány klubba vissza is térve. Négyszer volt izraeli gólkirály. A válogatottban 37 mérkőzésen 16 gólt szerzett. Összeállításunkban Ronen Harazit 'szorította ki', aki egyrészt követte őt a Maccabi Haifában, másrészt a válogatottban 53 mérkőzésen 23 gólt szerzett.

Balszélső: ELIJAHU OHANA (Eliyahu Ohana)

1964. február elsején született, egy kilencgyerekes, szegény család sarja. 1980 és 1987 között a Beitar Jerusalem játékosa volt, majd 1987 és 1990 között Belgiumban, a KV Mechelen csapatában játszott, s lett Európa-szerte ismert játékos. Az 1990–1991-es idényben a portugál SC Bragát erősítette, majd hazatérése után 1997-ig, ismét a Beitar tagja volt. Együtt játszott a klub magyarjaival, Sallói Istvánnal, Czéh Lászlóval, Pisont Istvánnal és Hamar Istvánnal. Négyszeres izraeli bajnok, az Állami Kupa kétszeres győztese. A Mechelennel belga bajnok, KEK-győztes és Európai Szuperkupa-győztes is volt. Eli Ohana 50 válogatott mérkőzésen 17 gólt szerzett. 1988-ban megkapta a Bravo-díjat, mint Európa legjobb utánpótláskorú futballistája. Nem mellékesen: 1987-ben Marco van Basten, 1989-ben Paolo Maldini részesült ebben a kitüntetésben.

Tartalék: Roni ROZENTAL (Ronny Rosenthal)

1963. október 4-én született Haifában. 1986-ig szülővárosa csapatában, a Maccabiban futballozott, majd Belgiumba, az FC Bruges-höz (Club Brugge) igazolt. Tizenhárom évet játszott külföldön, a bruges-i évek után a Standard Liège (1988–1990), a Luton Town (1991), a Liverpool (1992–1994), a Tottenham (1994–1997) és a Watford (1997–1999) játékosa volt. 1991-ben leszerződtette volna az Udinese, de az antiszemita szurkolói reagálások meghiúsították az odaigazolását. Liverpoolba kerülésekor az első nem brit játékos lett, akiért egy angol klub egymillió fontnál magasabb összeget fizetett. Ronny 60 mérkőzésen 11 gólt szerzett az izraeli válogatottban.

(Az aktív válogatott játékosokat ezúttal sem vettük figyelembe az összeállításban.)