A cseh, illetve a csehszlovák válogatott története igazán veretes. A prágai futbalnak mély gyökerei vannak, az elmúlt század első évtizedében Közép-Európában Prágában játszották a legjobb futballt. 1934-ben és 1962-ben világbajnoki ezüstérmet nyertek a csehszlovákok, akik 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1996-ban kontinensbajnoki ezüstérmet nyertek. 1960-ban, 1980-ban és 2004-ben elődöntősök voltak az Eb-n, 1960-ban győztek a közép-európai válogatottak Európa Kupáján. 1980-ban olimpiai arany-, 1964-ben olimpiai ezüstérem került a dicsőséglistájukra. Egy ilyen gazdag történelmű futballnemzet gazdag ragyogó játékosokban. 


Kapus: FRANTIŠEK PLÁNIČKA
Ő (1904. június 2.–1996. július 20.) volt a harmincas évek legjobb kapusa, pedig olyan kiválóságok voltak a vetélytársai, mint Giampiero Combi, Ricardo Zamora, Aldo Olivieri, Rudi Hiden vagy Szabó Antal. Plánička mindegyikükön tültett, mégha 1937 egy ihletett délutánján Sárosi György doktor egy félidő alatt hét gólt is lőtt neki. Az IFFHS, a labdarúgás statisztikáival és történetével foglalkozó szervezet őt választotta a XX. század kilencedik legjobb kapusának, a csehek között pedig a legjobbnak. Plánička 73-szor védett a csehszlovák válogatottban, 1934-ben vb-ezüstérmes lett, részt vett az 1938-as Mondialon is. Mi több, ott a brazilok elleni mérkőzést törött kézzel is végigvédte. Élete klubjával, a Slaviával a hazai sikerek mellett KK-győztes is volt. 

Tartalék: Ivo Viktor. 1942. május 21-én született. Szinte egész 'profi' pályafutását a Dukla Prahában töltötte, 1963 és 1977 között 310 bajnokin védett a katonacsapatban. 1966-ban az akkor kétszeres világbajnok brazilok ellen, a Maracanában mutatkozott be a csehszlovák válogatottban, amelyben összesen 63-szor védett. Szerepelt ugyan az 1970-es, mexikói Mundialon is, de pályafutása csúcspontját az 1976-os, jugoszláviai Eb-négyesdöntő jelentette. Ő volt az aranyérmes válogatott talán legjobbja – ennek is volt a jutalma, hogy az esztendő végén a France Footbal Aranylabda-szavazásán a harmadik legtöbb szavazatot kapta. Fénykorában ő volt az első számú cseh(szlovák) játékos, 1968 és 1976 között ötször választották az Év játékosának hazájában.

Jobbhátvéd: TOMÁŠ UJFALUŠI
Már a két ország szétválása, a függetlenség újbóli kezdete után kezdődött korszak legkiválóbb hátvédjeinek egyike. 1978. március 24-én született, 2009-ben elköszönt a válogatottól, ezért is került bele az összeállításunkba, noha nagyon is aktív játékos még, a török bajnok Galatasaray csapatkapitánya. Hazai élvonalbeli pályafutását a Sigma Olomoucben töltötte, de 2000 óta külföldön játszik, Isztambulba szerződése előtt a Hamburger SV, a Fiorentina és az Atlético Madrid játékosa is volt. Legsikeresebb klubszezonjában a spanyol Király-kupa, az Európa Liga és az európai Szuperkupa győztese is lett az Atléticóval. A cseh válogatottban 78-szor játszott, a 2004-es Eb-n érte el a legnagyobb sikerét, az elődöntőbe jutással.

Tartalék: Jan Fiala. A hetvenes-nyolcvanas évek kiválósága 1956. május 19-én született. 1975 és 1987 között a Dukla Praha tagja volt, majd a francia Le Havre és FC Bourges színeiben zárta le a pályafutását. 1980-ban Eb-bronzot nyert. (Az összeállításban a csehszlovák korszakból csak a cseh játékosokat vettük figyelembe. Így nem kapott helyet csapatainkban, például, a szlovák Karol Dobiaš.

Középhátvéd: MIROSLAV KADLEC
Semmit sem von le az 1964. június 22-én született védő érdemeiből, legfeljebb a teljességnek tartozunk azzal, hogy megemlítjük: a közös, csehszlovák futballmúlt legjelesebb középső védői közül az Európa-bajnok Ladislav Jurkemik és Anton Ondruš, valamint az 1962-ben vb-ezüstérmes, 1963-ban világválogatott Ján Popluhár egyaránt szlovák nemzetiségű. Kadlec még a szétválás előtt, 1987-ben bemutatkozott a közös válogatottban, 1993-ig 38 mérkőzésen játszott. 1994-től három éven keresztül még további 26 meccsen szerepelt a cseh tizenegyben. Pályafutása fénypontján Európa-bajnoki ezüstérmet nyert az 1996-os Európa-bajnokságon. Egyetlen más klubban sem töltött olyan hosszú időt profiként, mint az 1. FC Kaiserslauternben (1990–1998), a legutolsó időkben Szűcs Lajos és Hrutka János klubtársaként. Fia, Michal Kadlec a magyarok ellen készülő cseh keret tagja.

Tartalék: Luboš Kubík. 1964. január 20-án született, középpályásból lett középhátvéd. Hazai pályafutása nagy részét a Slaviában töltötte, majd külföldre ment, hat éven keresztül a Fiorentina, az FC Mezt és a Nürnberg játékosaként három erős bajnokságban is játszott. 1995-től 1998-ig ismét Csehországban játszott, azóta viszont az Egyesült Államokban él, Chicagóban és Dallasban töltött három szezont, mostanság Jürgen Klinsmann segítője az A-válogatottnál. 1996-ban Eb-ezüstérmet nyert.

Balhátvéd: LADISLAV NOVÁK
Ő volt a 'kapitány'. Ladislav Novák (1931. december 5.–2011. március 21.) három világbajnokságon, 1954-ben, 1958-ban és 1962-ben is játszott, tagja volt 1960-ban a kontinensbajnokságon bronzérmes válogatottnak, illetve az abban az évben lezárult, közép-európai Európa Kupát megnyerő csehszlovák csapatnak. Hetvenöt válogatottsága közül 72-n ő volt a csapatkapitány. Ő viselte a karszalagot akkor is, amikor a magyar válogatott először kapott ki a Népstadionban – 1956 tavaszán, a csehszlovákoktól. Nyolcszor nyert csehszlovák bajnoki címet, ezzel társrekorderként vonult vissza. 1952 és 1966 között viselte a Dukla Praha mezét.

Tartalék: Jaroslav Burgr. A harmincas évek nagyszerű balhátvédje (1906. március 7.–1986. szeptember 15.) két világbajnokságon szerepelt, 1934-ben ezüstérmet nyert Olaszországban. Ötvenhétszer játszott a válogatotban, ebből 27-szer legkedvesebb védőtársa, Josef Čtyřoký oldalán. 1926-tól húsz éven keresztül játszott a prágai Spartában, a kor legjelentősebb nemzetközi klubsorozatában, a KK-ban senki sem játszott nála több mérkőzést.


Jobb oldali középpályás: JOSEF MASOPUST
A csehek álomcsapatában aligha lehet vitás az első cseh aranylabdás helye. Josef Masopust (1931. február 9.–) pályafutása során többször is megkapta a magyar sajtóban a 'cseh Bozsik' becenevet. Nincs értelme az összehasonlításnak, maradjunk annál: Prágában ugyanazt jelenti a Masopust név, mint Budapesten a Bozsik. A kiváló jobbfedezet a háború után a mosti csapatban kezdte a pályafutását, majd a teplicei klubból került a Dukla Prahába. Ő is nyolcszoros bajnok, s ugyanazon válogatottbeli sikerek részese 1954 ősze után, mint Ladislav Novák. Pályafutása során 63-szor játszott a csehszlovák válogatottban. Népszerűségére, elismertségére jellemző, hogy 1968-ban (!) engedélyt kapott arra, hogy egy belga klubban, a Crossing Molenbeekben zárja le játékos-pályafutását. 1962-ben a France Football aranylabdása lett.

Tartalék: Karel Pešek-Káďa. A Sparta Praha nagyszerű fedezete (1895. szeptember 20.–1970. szeptember 30.) volt a cseh, ha úgy tetszik, a csehszlovák futball talán első Európa-klasszisa. 1920 és 1931 között 41-szer játszott a válogatottban, mármint futbalistaként. Mert emellett nem kevésbé remek jéghokis is volt, háromszoros Európa-bajnok. 1920-ban, az antwerpeni olimpián bronzérmet nyert a jégen, s részt vett labdarúgóként is a játékokon, mi több, a döntőbe is jutott, de miután a csehszlovákok levonultak a belgák elleni döntő hajrájában a pályáról, kizárták őket, elvéve tőlük az ezüstérmet.

Középső középpályás: ANTONÍN PANENKA
Egy tizenegyessel beírta a nevét a labdarúgás aranykönyvébe. 1976-ban, Belgrádban, az NSZK ellen hanyagul alárúgott a labdának, s miközben Sepp Maier elugrott oldalra, kínos lassúsággal landolt a gólvonal mögött. Ezt a rúgásfajtát azóta is mindenki Panenka-tizenegyesnek nevezi. A névadó 1948. december 2-án született, 1967 és 1981 között szülővárosa, Prága zöld-fehér csapatában, a Bohemiansban játszott. Harminckét évesen engedélyt kapott a külföldi szerződésre, s még nyolc évet játszott Ausztriában, előbb a csúcson lévő Rapidban, majd levezetésként a St. Pöltenben és a bécsi Slovanban. 1976 Európa-bajnoka 1980-ban is nyert egy bronzot, ott is lőtt tizenegyesgólt, méghozzá az olaszok eleni bronzmeccs 'szétlövésében'. Berúgott két tizenegyest az 1982-es világbajnokságon is.

Tartalék: Vladimír Šmicer. A jelenlegi cseh válogatott stábjának menedzsere 1973. május 24-én született, hazai profi karrierjét a Slaviában töltötte. Az ezüstéremmel zárt 1996-os Európa-bajnokság után külföldre szerződött, a francia Lens (1996–1999), az angol Liverpool FC (1999–2005), majd a Girondins Bordeaux (2005–2007) támadó középpályása volt. Klubkarrierje legnagyobb sikere a Vörösökkel nyert Bajnokok Ligája-elsőség, az isztambuli, az AC Milan elleni döntőben, ami utolsó, a Pool mezében játszott találkozója volt. Noha Rafa Benítez már a döntő előtt, 'születésnapi ajándékként' közölte vele, hogy nem kap új szerződést, a sérült Harry Kewell helyére beálló cseh játékos élete egyik meccsét játszotta. Gólt lőtt a rendes játékidőben, s ő rúgta be a Liverpool utolsó tizenegyesét a megnyert szétlövésben. Šmicer egyszeres csehszlovák és nyolcvanszoros cseh válogatott. 

Bal oldali középpályás: PAVEL NEDVĚD
Minden idők legjobb cseh játékosa, 2003 aranylabdása, azaz legjobb európai játékosa 1972. augusztus 30-án született. Gyermekkorának csapatai a Sokol Skalna (1978–1983) és az RH Cheb (1983–1985). Tizennégy évesen már tagja volt a korosztályos válogatottnak, a Škoda Plzeň tagjaként. A Dukla Praha színeiben mutatkozott be az első ligában (1991–1992). Az idény végén azonban átszerződött a Spartába, s ott maradt egészen 1996-ig, külföldre szerződéséig. Az angliai Európa-bajnokság után egy különös pénzügyi tranzakció segítségével váltott klubot, kihasználva, hogy egyesületének és a szlovák 1. FC Košicének azonos volt a tulajdonosa. A Lazióval öt esztendő alatt négy hazai és két nemzetközi trófea birtokosa lett. 2001 nyarán 41,2 millió euróért a Juventusba szerződött. Brillírozott a 2002–2003-as BL-ben, oroszlánrésze volt a döntőbe jutásban és sokak szerint az ottani vereségben is – a hiányával… Mégis megkapta a 2003-as aranylabdát. Ezzel ő lett a legrangosabb európai egyéni díj második cseh győztese, negyedik legidősebb birtokosa. 2006 nyarán, ellentétben jó néhány klasszistársával, maradt a Juventusszal a második vonalban is. 2009-ben búcsúzott el a torinói klubtól és az aktív labarúgástól. 1996-ban ezüst-, 2004-ben bronzérmet nyert az Európa-bajnokságon, utóbbit, kisdöntő nem lévén, az elődöntőbe jutással. 91 válogatott mérkőzésen 18 gólt szerzett a cseh válogatottban.

Tartalék: Svatopluk Pluskal. A zlini születésű balfedezet (1930. október 28.–2005. május 29.) szülővárosa csapatával feljutott az élvonalba, majd 1952-ben a Dukla Praha játékosa lett. 1966-ig szerepel a katonaklubban, amelyben és a válogatottban szinte megbonthatatlan fedezetpárt alkotott a nála kevésbé támadóbb szellemű Josef Masopusttal. A két fedezet 1963-ban együtt játszott Londonban a világválogatottban is. 1962 világbajnoki ezüstérmese 56-szoros csehszlovák válogatott volt.

Jobbszélső: KAREL POBORSKÝ
A dél-csehországi Jindřichův Hradecben született, 1972. május 3-án. A Jiskra TJ Třeboňban, a Dynamo České Budějovicében, a Viktoria Žižkovban, majd a Slavia Prahában játszott 24 éves koráig, onnan az év játékosaként 1996 nyarán – elsősorban pazar Eb-szereplése jutalmaként – némi kötélhúzás után, 3,5 millió fontért a Manchester United szerződtette. Az 1997–1998-as idény közben az egyébként súlyos anyagi gondokkal küzdő SL Benfica vette meg, s bár aztán sokáig nem fizetett érte, végül rendezte az üzletet. 1999-ben a klub legnépszerűbb játékosának választották. 2001-ben Olaszországba ment a Lazióhoz, de közel sem volt olyan sikeres Rómában, mint korábban válogatott társa, Pavel Nedvěd. 2002 nyarán szerződött haza, a Spartába ahonnan 2005-ben továbblépve a České Budějovicében zárta le a pályafutását. A válogatottban az 1996-os Európa-bajnokság hozta meg számára a nagy kiugrást, a torna legjobb játékosai között emlegették. A portugálok elleni, az elődöntőbe jutást jelentő, emeléses gólja fogalom lett. 118-szor szerepelt a cseh válogatottban, ezzel rekorder.

Tartalék: František Veselý. A szlovák Marián Masný mellett Veselý (1943. december 7.–2009. október 30.) volt a hetvenes évek legkiválóbb 'csehszlovák' jobbszélsője. Prágai születésűként a Slaviában tűnt fel, két évet a Duklában töltött, majd újabb 16-ot (!) játszott a Slaviában. Pályafutása csúcspontja az 1976-os Európa-bajnokság megnyerése volt, 34-szer játszott a válogatottban. 

Középcsatár: JOSEF BICAN
Bécsben született, cseh szülők gyermekeként. A 88 évet élt (1913. szeptember 25.–2001. december 12.) egykori csatár 1938-ig szülővárosa klubjaiban, legszebb éveiben a Rapidban játszott, tagja volt az osztrák válogatottnak is, amelynek tagjaként 19 mérkőzésen 19 gólt lőtt. Az Anschluss után Prágába költözött, 1948-ig a Slaviában, majd kisebb klubokban játszott. Teljes pályafutása során 406 mérkőzésen 607 gólt szerzett. Pályafutása során 12 idényben lett gólkirály, 1939 és 1944 között senki sem szerzett nála több gólt egész Európában. A csehszlovák válogatottban 14 mérkőzésen 12 gólt lőtt. A statisztikusok szerint ő volt az első európai játékos, aki 1000 gólnál is többet szerzett teljes pályafutása során. Elképesztő gólérzékenysége mellett sprinternek is elmehetett volna: 10,8 mp alatt futotta 100 métert. 

Tartalék: Jan Koller. A 202 centi magas óriás (1973. március 30.–) a Smetanova Lhota, majd a Milevsko csapatában futballozott, onnan emelte ki a Sparta 1994-ben. 1996 nyarán Belgiumba, a Lokerenbe szerződött. 1999 tavaszán 24 góljával megszerezte a belga gólkirályi címet. Attól kezdve figyelt fel rá Európa, az Anderlecht, a Borussia Dortmund, az AS Monaco, a Nürnberg, majd a Krilija Szovjetov és az AS Cannes játékosa volt. A válogatottban 91 mérkőzésen 55 gólt szerzett, ezzel a csehszlovák időket is beszámítva, abszolút rekorder.

Belsőcsatár: ANTONÍN PUČ
Az 1934-es világbajnokság egyik hőse 1907. május 16-án született Prágában, pályafutása nagy részét (1925–1938) a Slaviában töltötte. Pályafutása legszebb periódusa az 1934-es, olaszországi világbajnokság, a házigazdág elleni döntőben ő lőtte a csehszlovákok gólját, s ezzel ő lett az első európai játékos, aki világbajnoki aranymérkőzésen a hálóba talált. Puč 60 válogatott mérkőzésen 34 gólt szerzett, ez utóbbit csak 2005-ben szárnyalta túl Jan Koller.

Tartalék: Josef Silný. A harmincas évek gólzsákja (1902. január 23.–1981. május 18.) 1923 és 1933 között a Slaviában, majd a Spartában játszott – szinte az egyetlen klasszisa a harmincas éveknek, aki mindkét klubban futballozott – majd egy franciaországi szezon után a Bohemiansban zárta le a karrierjét. Érdekes, hogy az ezüstéremmel zárt világbajnokságot légiósként játszotta végig, a Sporting Club Nîmois csapatából kapott meghívást. A válogatottban 50 mérkőzésen 28 gólt szerzett.

Balszélső: ZDENĚK NEHODA
A hetvenes évek legjobb és leggólerősebb cseh csatára 1952. május 9-én született, 21 évesen a TJ Gottwaldow együtteséből került élete klubjába, a Dukla Prahába. 1983-ig 290 mérkőzésen 124 gólt szerzett a csehszlovák élvonalban, majd a német Darmstadtban, a belga Standard-ban és a francia Grenoble-ban is futballozott. 1979-ben kilencedik lett az európai Aranylabda-szavazáson, Kevin Keegan, Karl-Heinz Rummenigge, Ruud Krol, Manfred Kaltz, Michel Platini, Paolo Rossi, Trevor Francis és Liam Brady mögött, Zbigniew Boniekkel holtversenyben. Kilencven válogatott mérkőzésén 31 gólt szerzett.

Tartalék: Oldřich Nejedlý. Az 1934-es világbajnokság gólkirálya (1909. december 28.–1990. június 11.) pályafutása legszebb éveit a prágai Spartában töltötte. Több mint tíz év után, 1942-ben lépett tovább, két kisebb klubban 1956-ig (!) 47 éves koráig játszott. A cseh válogatottban 44 mérkőzésen 29 gólt szerzett. 1937-ben gólt szerzett Közép-Európa válogatottjában, amely 3:1-re legyőzte Amszterdamban Nyugat-Európát. A csatársor összeállítása önmagáért beszél: Sas Ferenc, Giuseppe Meazza, Sárosi György dr., Silvio Piola, Oldřich Nejedlý.

(Összeállításunkban csak azokat a játékosokat vettük figyelembe, akik nem tagjai a jelenlegi cseh válogatottnak).

Jegyinformációk

A június 4-i Magyarország-Írország találkozóra (Puskás-stadion, 20.30) május 15-én, kedden kezdődött meg a jegyek értékesítése. A belépőket a szokásoknak megfelelően az IBUSZ irodáiban, valamint a www.ibusz.hu internetes oldalon lehet megvásárolni - elhelyezkedéstől függően - 2000, 3000, 4000, 5000 és 7000 ezer forintos áron.

A mérkőzésen Családi szektort is kialakítunk, minimum három fős családok számára. A család férfi tagjának a jegye 4000 forint, a női családtag jegye ingyenes, a gyerek(ek) belépője 1000 forint/fő. A gyerek és a családi szektor kedvezménye nem összevonható.

Már kaphatók a magyar szektor jegyei a válogatott soron következő mérkőzésére, a Csehország-Magyarország felkészülési találkozóra is. A belépőket Budapesten az IBUSZ Oktogon irodában (VI., Oktogon 3.), illetve a vidéki IBUSZ-irodákban lehet megvásárolni 1500 forintos egységáron. A június elsejei találkozót a Sparta Praha stadionjában rendezik 19.00 órai kezdettel.