Az akkor tizenegyedik alkalommal a válogatottat irányító Mezey György kapitánysága második évét kezdte e találkozóval. Az 1983–1984-es idény mérlege jónak volt minősíthető, a csapat mindössze két vereséget szenvedett, az egyiket az angoloktól a Népstadionban, a másikat a jugoszlávoktól Szabadkán. Ezek mellett olyan erős válogatottak elleni döntetlenek szerepeltek a listán, mint a nyugatnémet, a belga és a spanyol, mindhárom résztvevője volt az 1984-es franciaországi Európa-bajnokság nyolcasdöntőjének. A kontinensbajnokságon ezüstérmet nyert spanyolokkal januárban és májusban is megmérkőzött a csapat, az Üllői úti 1-1 még kis csalódást is okozott, tekintve, hogy januárban, Cádizban, Garaba Imre góljával nyert a válogatott.

Mezey a Bp. Honvéd friss bajnokcsapatára építette továbbra is a válogatottat. a svájciak ellen szereplők közül Sallai Sándor, Dajka László, Détári Lajos, Garaba Imre, Bodonyi Béla és Esterházy Márton is a piros-fehérek futballistája volt. Az ifjú csillag, az 1983–84-es idény bajnoki gólkirálya – Détári Lajos – akkor játszott először a válogatottban. A svájciak ellen a 71. percig nem esett gól, aztán a második félidő második felében három is: az első kettőt a mindössze a 66. percben beállt Esterházy Márton, az utolsót Bodonyi Béla szerezte. A honvédosokon kívül Disztl Péter, Róth Antal, Disztl László, Csuhay József, Péter Zoltán, Hannich Péter, Hajszán Gyula, Törőcsik András és Mészáros Ferenc játszott.