Az öt egymás elleni összecsapás közül is az első kettőn a cári Oroszország együttese volt az ellenfél. Jó régen volt, de érdemes emlékezni rájuk. Két egymást követő idegenbeli mérkőzésen azóta sem szerzett 21 gólt a magyar válogatott, ráadásul a 12:0 minden idők legnagyobb különbségű idegenbeli sikere a történetében.

1912 júliusában a stockholmi olimpia Vigaszdíj-győztesei kis kerülővel tértek haza, elmentek Moszkvába, két mérkőzésre. Az orosz futball akkoriban még szinte gyerekcipőben sem járt, noha már több mint tíz éve futballoztak, elsősorban brit munkások és azok kollégái, a gyárakban. A magyar válogatott, amely akkoriban Közép-Európa egyik legjobbja, s nem túlzás, Európa egyik legjobb amatőrcsapata volt, nagyon magabiztosan győzött az első mérkőzésen 9:0-ra (!), érdekes, hogy mindössze három játékos, a négyig jutó Pataki Mihály, a háromgólos Kertész II Vilmos és a duplázó Slózi, azaz Schlosser Imre talált a kapuba. A csapat a Zsák Károly – Rumbold Gyula, Révész Béla – Bíró Gyula, Vágó Antal, Blum Zoltán – Sebestyén Béla, Kertész II Vilmos, Pataki Mihály, Schlosser Imre, Borbás Gáspár összeállításban játszott. Minden idők egyik legjobb magyar kapusa, Zsák Károly ezen a találkozón debütált a nemzeti tizenegyben. 16 éves és 317 napos volt, sem addig, sem azóta nem védte fiatalabb kapus a magyar A válogatott kapuját. Az oroszok közül néhányan nem is voltak olyan „nagyon oroszok”: Parker, Thomas, Lunn, Charnock és Newman neve is szerepel az összeállításukban. Erősítést jelentettek, mert nélkülük néhány héttel korában, az olimpián 16:0-ra kikapott az orosz csapat a németektől. Mindmáig az a Szbornaja legsúlyosabb veresége – s nem nehéz megjósolni, hogy mindörökre ez is marad.

Kevesen gondolták, hogy a két nappal későbbi „visszavágó” még fölényesebb győzelmet hoz. A moszkvai SZKSZ-stadion (SZKSZ: Szokolnyicseszkij Klub Szporta) 3000 nézőjének egy része szerette volna, ha „feltámad” a csapatuk, a többség ellenben a magyarokat ment ki megnézni, egy olyan alakulatot, amely „igazi futballt játszik”. Herczog Ede szövetségi kapitány három helyen változtatta meg az első találkozón szerepelt csapatát, Révész Bélát Payer Imre váltotta, Vágó Antal helyén Bródy Sándor játszott középfedezetet, Borbás Gáspárt pedig Tóth II István („Potya”) váltotta a balszélső posztján. Az alábbi tizenegy játszott: Zsák Károly – Rumbold Gyula, Payer Imre – Bíró Gyula, Bródy Sándor, Blum Zoltán – Sebestyén Béla, Kertész II Vilmos, Pataki Mihály, Schlosser Imre, Tóth II István.

Az oroszoknál ezúttal nem kaptak helyet az angol származású játékosok, s ez nem erősítette a kizárólag moszkvai és szentpétervári játékosokból álló csapatot. A házigazdák 60 percen keresztül egész jól tartották magukat, igaz, addigra már Kertész II Vilmos és Schlosser Imre két-két góljával 4:0-ra vezetett a magyar tizenegy. Az utolsó félórában a fáradt vendéglátók ellen potyogtak a gólok, végül Schlosser öt, Kertész II három, Pataki két, valamint Bródy és Tóth II egy-egy góllal zárta a mérkőzést. Az 51. percben Pataki „Pityke” kihagyott egy tizenegyest. Schlosser öt gólja különösen dicséretes teljesítmény volt: korábban ennél többet hivatalos a válogatott mérkőzésen senki sem szerzett a magyarok közül – rajta kívül. Slózi ugyanis 1911 októberében, a svájciaknak hatot lőtt.

1991-ben még a Szovjetunió ellen játszott Eb-selejtezőt a magyar csapat, 1993-ban ellenben az oroszok ellen vb-selejtezőt. Különleges korszak volt az orosz válogatott történetében, számos nem orosz nemzetiségű futballista választotta a jogfolytonosságot jelentő, s a gyorsabb sikereket ígérő orosz válogatottat például az ukrán helyett. Így a ma minden idők legtöbbszörös orosz válogatottjaként számon tartott Viktor Onopko, vagy a kijevi Szergej Juran. De játszott ellenünk a fehérorosz Gorlukovics is, orosz színekben. Igor Dobrovolszkij ukrán városban született, Moldáviában nőtt fel, s az orosz válogatottban (is) játszott ellenünk. A később a Chelsea-be került Dmitrij Harin addigra volt már szovjet, FÁK-, és orosz válogatott is.

Az vitathatatlan, hogy az orosz csapat akkor erősebb volt a miénknél, ezt mutatta a két találkozó eredménye is. 1993. április 28-án ezelőtt a magyar csapat – Puskás Ferenc irányításával – 3-0-ra kapott ki Moszkvában. Nem volt esély még a pontszerzésre sem. Pedig a Petry – Telek – Csábi, Lőrincz – Pisont, Márton, Détári, Balog T. (Vincze I.), Duró (Bánfi) – Kiprich, Kovács K. összeállítású együttes az 56. percig jól tartotta magát, aztán elfogyott az ereje. Az utolsó bő félórában Kancelskis, Kolivanov és Juran is szerzett egy-egy gólt. A szeptember 8-i visszavágó sem alakult sokkal jobban.

Az oroszok 3-1-re nyertek, még a magyar gólt is ők szerezték, Jurij Nyikiforovról a saját kapujába került a labda. Két dolgot érdemes megjegyezni róla. Az egyik, hogy futballozott a FÁK, aztán Ukrajna, s végül Oroszország válogatottjában is, a másik, hogy az öccse Alekszandr, vagy ukránosan Olekszandr két szakaszban, előbb a BVSC, majd az MTK tagjaként játszott a magyar NB I-ben is. A világbajnoki selejtezőn Verebes József a Végh – Bánfi – Puglits, Kuttor, Bordás – Albert (Kovács J.), Détári, Lipcsei (Halmai), Vincze – Csertői, Klausz csapatot játszatta, Puglits Gábor, Kuttor Attila, Kovács József, Halmai Gábor, Klausz László és Csertői Aurél akkor játszott először a nemzeti tizenegyben. Hat újoncot bevetni egy erősebb ellenféllel szembeni világbajnoki selejtezőn talán túlzott merészség volt.

1993-ban nem volt esélyünk az oroszok ellen a győzelemre (fotó: ifj. Thaly Zoltán)

Azóta mindössze egy mérkőzést játszottunk az orosz válogatott ellen: 2010 márciusában, Győrben fogadta a magyar válogatott a Szbornaját. A 2008-as Eb-n elődöntős oroszokat ekkor dirigálta utoljára Guus Hiddink. A mérkőzés ellentétes félidőket és 1-1-es döntetlent hozott. A két csapat a következő összeállításban kezdett a győri ETO Parkban. Magyarország: Király – Bodnár, Horváth G., Juhász, Vanczák – Szélesi, Bodor – Huszti, Buzsáky, Rudolf – Torghelle. Oroszország: Akinfejev – Anjukov, Ignasevics, Kologyin, Janbajev – Zirjanov, Gyeniszov, Szemak, Biljaletgyinov, Szemsov – Pogrebnjak.

A hazai pályán szereplő magyar tizenegybe hét kifejezetten védekező játékos került, Király Gábort is beleértve. A védelmi négyes elé Erwin Koeman még két védőt, a fehérvári Horváth Gábort és a debreceni (eredetileg újpesti) Szélesi Zoltánt állította. A 39. percben szinte a semmiből vezetést szerzett a magyar csapat. Juhász Roland kétszer is kapura lőtt az orosz tizenhatoson belül, a labdája azonban mindannyiszor lepattant. Aztán kikerült a védőkről balra, Vanczák Vilmos elé, s az előrehúzódott balhátvéd lövése, Akinfejevet is érintve, besurrant a bal alsó sarokba. Vezetett a magyar csapat a világranglista 12. helyezettje ellen! Guus Hiddink erősített a második félidőre: Szemsov és Pogrebnjak helyére két Londonból érkezett profi állt: Andrej Arsavin az Arsenal, és Roman Pavljucsenko, a Tottenham játékosa. Kapust is cserélt Hiddink: Gabulov került Akinfejev helyére. Erwin Koeman Tőzsér Dánielt küldte be Buzsáky Ákos helyére.

A második félidőben az oroszok játszottak enyhe mezőnyfölényben, de nem volt benne a játékukban a gól. Az 58. percben mégis kiegyenlítettek, egy bal oldali szöglet után a Torghelle Sándort megelőző Dinyijar Biljaletgyinov négy méterről a kapuba segítette a labdát.

Az utolsó húsz percre egy másik Bundesliga-légiós is beszállt a magyar csapatba: a könnyebben megsérült Horváth Gábort Dárdai Pál váltotta. A jelenlegi szövetségi kapitány akkor játszott utoljára a magyar válogatottban. A 76. percben szögletet harcolt ki a magyar válogatott, az elsőt a mérkőzésen. A 78. percben Huszti remek passza után Rudolf Gergely a félidő legnagyobb magyar helyzetét hagyta ki, majd lement a pályáról, újabb Bundesliga-játékos, Szalai Ádám folytatta a játékot. Utólag azt mondhatjuk, a barátságos mérkőzésen jó eredményt ért el a válogatott. Az előző hatból öt és a következő (igaz, nagyon erős ellenfelekkel vívott) négy mérkőzés ugyanis vereséget hozott.

Magyar-orosz/magyar-szovjet történelem:

1912. 07. 12., Moszkva: Oroszország–Magyarország 0:9 (0:3)
1912. 07. 14., Moszkva: Oroszország–Magyarország 0:12 (0:3)
1952. 05. 24., Moszkva: Moszkva-vál–Magyarország 1:1 (0:1)
1952. 05. 27., Moszkva: Moszkva-vál–Magyarország 2:1 (1:0)
1954. 09. 26., Moszkva: Szovjetunió–Magyarország 1:1 (0:1)
1955. 09. 25., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 1:1 (0:0)
1956. 09. 23., Moszkva: Szovjetunió–Magyarország 0:1 (0:1)
1957. 09. 22., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 1:2 (1:1)
1958. 09. 28., Moszkva: Szovjetunió–Magyarország 3:1 (3:0) Eb-selejtező
1959. 09. 27., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 0:1 (0:0) Eb-selejtező
1963. 09. 22., Moszkva: Szovjetunió–Magyarország 1:1 (0:0)
1966. 07. 23., Sunderland: Magyarország–Szovjetunió 1:2 (0:1) vb-negyeddöntő
1968. 05. 04., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 2:0 (0:0) Eb-selejtező
1968. 05. 11., Moszkva: Szovjetunió–Magyarország 3:0 (1:0) Eb-selejtező
1972. 06. 14., Brüsszel: Magyarország–Szovjetunió 0-1 (0-0) Eb-elődöntő
1976. 05. 26., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 1-1 (1-0)
1977. 04. 30., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 2-1 (1-0) vb-selejtező
1977. 05. 18., Tbiliszi: Szovjetunió–Magyarország 2-0 (2-0) vb-selejtező
1978. 10. 11., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 2-0 (1-0) Eb-selejtező
1979. 05. 19., Tbiliszi: Szovjetunió–Magyarország 2-2 (1-1) Eb-selejtező
1980. 08. 27., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 1-4 (1-2)
1986. 06. 02., Irapuato: Magyarország–Szovjetunió 0-6 (0-3) vb-csoportm.
1991. 04. 17., Bp., Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 0-1 (0-1) Eb-selejtező
1991. 09. 25., Moszkva: Szovjetunió–Magyarország 2-2 (1-1) Eb-selejtező
1993. 04. 28., Moszkva: Oroszország–Magyarország 3-0 (0-0) vb-selejtező
1993. 09. 08., Bp., Üllői út: Magyarország–Oroszország 1-3 (1-1) vb-selejtező
2010. 03. 03., Győr: Magyarország–Oroszország 1-1 (1-0)

Jegyinformációk:

A mérkőzésekre szóló jegyek megválthatóak interneten, a meccsjegy.mlsz.hu oldalon, az így megvásárolt belépőket kinyomtatva lehet felhasználni a stadion kapuinál. Személyesen a Ticket Express négy budapesti irodájában, vagy országszerte a Ticket Express partnerirodáiban (iroda kereső: http://www.eventim.hu/hu/outletek/) lehet megvásárolni a jegyeket.

A mérkőzésre - elhelyezkedéstől függően - 2000-7000 forintba kerülnek a belépők.

Lehetőség van gyerekjegyek váltására, 14 éven aluli (valamint a 14. életévüket idén betöltő, vagyis 2000. január 1-je után született) fiatalok számára, ezek a jegyek 1300-4300 forintba kerülnek. A jegyvásárláshoz minden esetben klubkártyára vagy futballkártyára van szükség!