Válogatottunk 1986-ban járt utoljára világversenyen, azóta az 1998-as vb előtt állt a legközelebb ahhoz, hogy újra résztvevője legyen egy fontos tornának. Akkor sikerült ugyan megszerezni a selejtező csoport második helyét, ám a megszerzett pontokat tekintve gyengébben teljesített a válogatott, mint most, a finnek elleni döntetlennel véget ért sorozatban.

Az 1986 óta eltelt 13 selejtező sorozat statisztikáit  tekintve Egervári Sándor válogatottja volt a legsikeresebb.  A mieink tíz mérkőzésen hat győzelmet arattak, a megszerezhető 30 pont 63 százalékát szerezték meg - ezt megelőzően az utóbbi 25 évben mindössze két alkalommal tudtunk 50 százalékosnál jobb mérleggel zárni. Ez, és a válogatott világranglistán elfoglalt 27. helyezése alapján aligha vitatható az előrelépés az elmúlt két és fél évtized eredményeihez képest.

A válogatott fellépései iránti érdeklődés alapján a szurkolók is elismerik a csapatot, az utóbbi másfél évben egyre többen látogattak ki az együttes tétmérkőzéseire, a svédek és a finnek ellen már napokkal a találkozók előtt elfogyott az összes jegy a Puskás Ferenc Stadionba.

A keddi találkozó iránt egyébként nemcsak a helyszínen volt kiemelkedő az érdeklődés, a televíziók előtt milliók figyelték a válogatott játékát. A találkozót két csatorna, az m1 és a Sport 1 is közvetítette, és a közszolgálati tévé nézettségi adataiból kiderül: több mint kétmillióan kapcsoltak az m1-re a meccs alatt.

Az AGB Nielsen hivatalos mérése szerint a közvetítést 733 ezer néző követte végig figyelemmel, többen, mint a korábbi, ebben a sorozatban közvetített Eb-selejtezőket. A nézőszám a mérkőzés második félidejében volt magasabb, ekkor már minden ötödik néző az m1-et választotta. Az Eb-selejtezős mérkőzés legfontosabb perceit körülbelül 950 ezren nézték egyszerre. A meccs átlagos közönségaránya a felnőttek körében 16,2 százalék volt, és a 18-49 éveseknél is kiemelkedő, 14,2 százalékos részesedést ért el.

A finnek elleni döntetlent követően Egervári Sándor szövetségi kapitány elmondta: csalódott, amiért az utolsó mérkőzésen megtorpant a csapat, de ennek nincs köze ahhoz, hogy számunkra már tét nélküli volt a meccs, a döntetlent ugyanis nem motivációs problémák okozták.
    
Juhász Roland szerint az vezetett a pontvesztéshez, hogy ezúttal hiányoztak a játékunkból a váratlan húzások, a gyors, egyérintős megindulások, melyek az utóbbi időben jellemezték a csapatot, ám minden futballista odatette magát, és a pályán nem volt érezhető, hogy a mérkőzésnek már nincs igazi tétje. A csapatkapitány elismerte: a második félidő végéhez közeledve többen elfáradtak a pályán, aminek az lehetett az oka, hogy a futballsták egy része nem szerepel rendszeresen a klubjában, és egy ilyen hajtós meccsen ez érezteti a hatását. Az Anderlecht védője hozzátette: a csapat még mindig fiatalnak számít, és ha töretlen marad a fejlődése, akkor az Eb-csoportnál is erősebb vb-selejtező csoportban jó esély lehet az eredményesség további javulására.