Turzó József együttese egy csehek elleni döntetlennel és a lengyelektől elszenvedett vereséggel várta az utolsó játéknapot, amelyen a szlovák csapat volt az ellenfele. Egy öngóllal korán vezetést szereztünk, és onnantól kezdve megállíthatatlan volt a csapat, Pál Patrik és Dávid Richárd is duplázott a szünet előtt, így félidőben már 5-0-ra vezettünk.

A második játékrészben is végig a magyar válogatott irányított, Hajmási Milán és Komáromi Péter is betalált, a szlovákok csak egy góllal tudtak válaszolni. Fölényünket jelzi, hogy a két gól mellett négy kapufát is lőttünk a második félidőben, vagyis akár még nagyobb különbségű is lehetett volna a siker. A magabiztos győzelem azt jelenti, hogy válogatottunk 4 ponttal a második helyen zárta a viadalt.

– Kifejezetten tetszetős játékkal rukkoltunk elő, nagyon szép dolgokat csináltunk a pályán, és ezúttal az ellenfél kapuja előtt is hatékonyak tudtunk lenni – értékelt a mérkőzés után Turzó József szövetségi kapitány. – A teljesítményünk hasonló volt a tegnapihoz, a legnagyobb különbség a helyzetkihasználásban volt, sokkal jobb döntéseket hoztunk az ellenfél kapuja előtt, ami nagyban meghatározta a mérkőzést. Játékban ugyanazt tudtuk hozni mindhárom meccsen, sikerült megvalósítanunk a pályán, amit begyakoroltunk. Nem ez a torna szerepelt a felkészülésünk fókuszában, a játékosok rengeteg taktikai információt kaptak az elmúlt napokban, érthető volt az a mentális fáradtság, amit kedden éreztem leginkább a csapaton. Nagyjából összeállt az a keret, amivel nekivágunk a világbajnoki selejtezőknek, de szeretnénk még előrelépni a tétmeccsekig. Úgy érzem, teljesítményben közel jár a maximumához ez a csapat, bízom benne, hogy a maximumot éppen Olaszországban tudjuk majd hozni.

Szlovákia-Magyarország 1-7 (0-5)
Magyarország: Varsányi Áron - Komáromi Péter, Nagy Imre, Horváth Norbert, Rábl János
Cserék: Hajmási Milán, Dávid Richárd, Pál Patrik, Dróth Zoltán, Siska Gergő, Vas Ádám, Horváth Szabolcs, Sánta Attila