Idehaza óriási csalódást okozott a magyar-belga futballtörténelem nyitánya, ugyanis 1925. május 21-én az előzetesen kevesebbre taksált rivális nyerni tudott Budapesten. Habár akkoriban az MTK egyeduralkodó volt az élvonalban - abban az évben például zsinórban kilencedszer lett első – Dr. Máriássy Lajos szövetségi kapitány azonban fütyült erre, és mindössze három játékost, Nádler Henriket, Orth Györgyöt és Jeny Rudolfot tette be a kék-fehérektől a kezdőcsapatba. Kapott érte kritikát bőven, hiszen a belgák 3-0-ra elhúztak, és csak a 87. percben sikerült szépíteni az eredményen.

Máriássy kapitány egy évvel később sem a legerősebb csapatot állította össze Belgium ellen, de Brüsszelben sikerült visszavágni. Az újonc Pipa István például góllal ünnepelte karrierje első és egyetlen válogatott mérkőzését, Rémay II állította be a 2-0-s végeredményt. A korszak akkori magyar klasszisai közül Zsák, Fogl II, Pataki, Opata, Jeny, Braun és Orth sem lépett pályára.

1956. június 3-án Sebes Gusztáv sorsát jelentősen befolyásolta a brüsszeli fellépés. A szövetségi kapitány az Ilku (Gellér) – Buzánszky, Szojka, Lantos – Bozsik, Berendy – Budai II, Kocsis, Tichy, Puskás, Fenyvesi csapatot küldte pályára Belgium ellen, és az első félidőben úgy tűnt, sima győzelemmel térnek haza. Kocsis duplájával és Puskás egy találatával 3-1-re vezettünk, ám a második félidőben fordítottak a belgák, akik végül 5-4-re nyertek. A Heysel-stadionban 74 ezer néző látta a meccset. Hat nappal később az Aranycsapat Portugáliát sem tudta legyőzni, Lisszabonban 2-2-re zártak és ez Sebes menesztéséhez vezetett.

Két évvel később a Népstadionban Baróti Lajos a Török – Mátrai, Sipos, Sárosi – Bundzsák, Kotász – Sándor, Göröcs, Tichy, Bodon (Csordás), Bencsics összeállítású együttessel 3-1-re nyert Belgium ellen. Az első félidőben Göröcs János vezető gólját az újonc Karel Mallants még kiegyenlítette, de a második játékrészben Tichy két gólt is lőtt. Azóta nem sikerült nyerni Belgium ellen…

1960. október 30-án a belga futball egyik legnagyobb klasszisa, Paul van Himst 17 évesen, a magyar csapat ellen szerepelt másodszor hazája válogatottjában. Góllal ünnepelt, mellette az ugyancsak az Anderlechtben futballozó Pierre Hanon is betalált. Tichy Lajos a 30. percben szépíteni tudott, a belgák 2-1-re nyertek

1972. június 17-én játszottuk az első tétmeccset Belgium ellen, az Európa-bajnoki bronzéremért szálltunk harcba. Liége-ben a Géczi István – Fábián Tibor, Páncsics Miklós, Bálint László, Juhász Péter – Juhász István, Albert Flórián Kű Lajos – Kozma Mihály, Dunai II Antal, Zámbó Sándor (Szűcs Lajos) összeállítású magyar gárda lépett pályára. Ekkor sem úsztuk meg Van Himst-gól nélkül, Lambert után a 28. percben ő szerezte csapata második találatát. Kű Lajos büntetőből szépített, de ennél többre nem futotta, a belgák szerezték meg a harmadik helyet.

Tíz évvel később, a spanyolországi világbajnokságon jött a második, és azóta is utolsó tétmeccs. Mészöly Kálmán együttese a találkozó előtt két ponttal állt, míg a belgák négyet gyűjtöttek. A magyar csapatnak azonban jobb volt a gólkülönbsége, vagyis győzelme esetén bekerült volna a középdöntőbe. A szövetségi kapitány a Mészáros – Martos, Kerekes, Garaba, Varga – Müller (Sallai), Nyilasi, Pölöskei – Fazekas, Törőcsik (Kiss L.) összeállításban játszatta a csapatot. Jól is indult a meccs, a 28. percben Varga József első válogatottbeli gólját szerezte, és a csapat számos további helyzetet kidolgozott. A második félidőben például Fazekas László egyedül ugrott ki, Pfaff azonban elütötte őt. A bíró sárga lappal megkegyelmezett a kapusnak, és a 76. percben Belgium egyenlített. Ceulemans a jobb oldalon, a saját térfeléről indulva a magyar 16-osig „szenvedte” el magát, átadását Czerniatynski gyengén a kapu felé terelte, Mészáros azonban nem tudta megállítani, a labda a jobb sarokba gurult. Az 1-1-es végeredmény a belgák továbbjutását hozta, Magyarország kiesett.

1984 júniusában Belgium az Európa-bajnokságra készült, és Brüsszelben Magyarországot fogadta. Jan Ceulemans vezető gólja után Hajszán Gyula és Nyilasi Tibor találata révén fordított a válogatott, de a 89. percben Ceulemans kiegyenlített. Két éven belül ez volt a második peches döntetlen a belgák ellen. 

Négy évvel később már szó sem volt balszerencséről, Bálint László technikai igazgató csapata simán, 3-0-ra kikapott Brüsszelben a belgáktól. A Disztl P. – Pintér – Farkas (Sallai), Kozma, Balog T., Sass (Preszeller) – Varga I., Fitos (Kovács E.), Bognár Gy. (Gyimesi) – Kiprich, Vincze I. (Kovács K.) összeállítású csapat olyan alapembereket nélkülözött, mint Garaba Imre, Róth Antal és Détári Lajos.

1991-ben Glázer Róbert megbízott szövetségi kapitányként vezette a válogatottat a belgák ellen Székesfehérváron. Ez volt az első meccse a kispadon. Könnyed belga siker született, a vendégek második gólját a korszak egyik nagy sztárja, Enzo Scifo szerzete. Urbán Flórián ezen a találkozón mutatkozott be a nemzeti tizenegyben.

1994. június 8-án a belgák az amerikai vb-re készültek, előtte pedig a Heysel-stadionban ellenünk melegítettek. Josip Weber és Marc Degryse révén már az első félidőben kétgólos előnybe kerültek, Jagodics Zoltán az 55. percben faragott a hátrányon. Luc Nilis állította be a 3-1-es végeredményt a Végh (Koszta) – Márton – Jagodics (Herczeg), Mészöly – Kuttor, Halmai (Hahn), Lipcsei (Albert), Balog T., Puglits – Csertői, Klausz (Dombi) csapat ellen.

Legutóbb 2009. november 14-én találkoztunk Belgiummal. A mostani Európa-bajnokságon szereplő magyar válogatottból Király Gábor, Juhász Roland, Dzsudzsák Balázs és Priskin Tamás, míg a belgáknál Jean-Francois Gillet, Thomas Vermaelen, Marouane Fellaini, Jan Vertonghen és Eden Hazard is pályára lépett azon a meccsen. A házigazdák 3-0-ra nyertek, vagyis van miért visszavágni nekik…

Belgium-Magyarország 5-4

Magyarország-Belgium 3-1

Magyarország-Belgium 1-1

Belgium-Magyarország 3-0

Magyarország-Belgium 0-2

Belgium-Magyarország 3-1