Vladimir Petković, az értelmiségi családból származó egykori középpályás a labdarúgó-pályafutása csúcsán az FK Sarajevo együttesében futballozott. Akkoriban a város mindkét csapata a jugoszláv elitbe tartozott, 1985 tavaszán az FK Željezničar éppen a Videoton ellen esett csak ki az UEFA-kupa elődöntőjében, az FK Sarajevo pedig megnyerte az országos bajnoki címet – igaz, Petković mindössze két találkozón szerepelt. Klubja akkoriban kétszer is átengedte, előbb a Rudar Prijedornak, majd az NK Kopernek. Az 1963. augusztus 15-én született futballista 1987-ben költözött Svájcba, a Chur együttesénél kapott szerződést. Az 1988–1989-es volt az egyetlen, a svájci élvonalban töltött idénye, kiegészítő ember volt az FC Sionban. Edzője a magyar Pázmándy Péter volt. Később játszott még a Martigny-Sports-ban, a Churban, a Bellinzonában, a Locarnóban, újra a Bellinzonában és a Buochsban is.

Edzői karrierjét valójában játékos-edzőként kezdte a Bellinzonában és a Buochsban is így dolgozott. Első nagy sikere a Svájci Kupa döntőjébe jutás volt 2008-ban. Közvetlenül utána a Young Boyst is irányította, második lett a csapattal az élvonalban. A következő két szezonban is a képzeletbeli dobogón végzett a csapattal. 2011-ben váltott ismét, egy bő félévet a török Samsunspornál dolgozott, majd 2012 elején a Vanczák Vilmost is soraiban tudó FC Siont vette át. 2012-től másfél szezonon át a Lazio edzője volt, 2013-ban megnyerte a „sasokkal” az Olasz Kupát. 2014 elején menesztették, nem mintha elégedetlenek lettek volna a munkájával, de kitudódott, hogy Petković a brazíliai világbajnokság után átveszi Ottmar Hitzfeld posztját a svájci válogatott élén.

2014 júliusa óta 24 mérkőzésen irányította eddig a svájci válogatottat, éppen a mérkőzései felét nyerte meg, hét meccset veszített el. A 2016-os Európa-bajnokságon csapata a nyolcaddöntőben búcsúzott, valójában veretlenül. Az albánok legyőzése után döntetlent játszott a románokkal és a franciákkal, sőt a lengyelekkel is, de utóbbiak ellen a tizenegyes-párbajban kiesett.