Lassan két éve, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége a női labdarúgás reformjáról, a szakág teljes megújításáról döntött. Nehéz eldönteni, vajon a felépítés, vagy a megújítás szóval lehet-e inkább definiálni a feladatot, kétségtelen ugyanis, hogy a női futball – ami a válogatottat és a bajnokságot illeti – három évtizedes múltra tekinthet vissza. Vitathatatlan ugyanakkor az is, hogy a magyar női futball 2013-ban – és lényegesen kisebb mértékben ugyan, de ma is – az elismertséggel, sőt helyenként az ismertséggel is küzd.

A szövetség fejlesztési szándékának, a reformok végrehajtására kidolgozott „77 pontnak” köszönhető, hogy bátran állíthatjuk: a magyar női futball 2014-ben harminc éves – vagy, ha úgy tetszik, több mint száz esztendős, hiszen az első hazai női meccset 1912-ben játszották Szegeden – története legsikeresebb esztendejét zárja 2014 és 2015 fordulóján.

Jelentősen nőtt az igazolt játékosok, illetve, ami még ennél is szembetűnőbb, a bajnokságokban szereplő csapatok száma! A hazai élvonal, a Jet-Sol Liga létszáma természetesen stabil, a másodosztályban ugyanakkor még soha nem viaskodott ennyi klub! A női NB II 2014-2015-ös szezonjára több csapat nevezett, mint ahány NB-s bajnokságban szereplő klubunk volt a reform kezdetén! Még ennél is örvendetesebb, hogy „csúcsot döntött” a korosztályos bajnokságban futballozó csapatok száma is: sem az U17-es, sem az U15-ös bajnokságra nem nevezett korábban annyi csapat, mint a legutóbbi nyáron. Ugrásszerűen nőtt a szövetség megyei igazgatóságai által indított felnőtt és korosztályos bajnokságok, valamint az abban szereplő csapatok száma is. Ma már – ellentétben a két évvel ezelőtti állapottal – az számít unikumnak, ha valamelyik megyének nincsen saját női bajnoksága. Egyre kevesebb a fehér folt a magyar női labdarúgás térképén: a korábban „mostohalánynak” számító Kelet-Magyarországon gomba módra szaporodtak a csapatok.

Hasonlóan fontos változást jelent női labdarúgásunk történetében, hogy az MLSZ elnöksége az év elején női szakembert kért fel az A-válogatott irányítására. Markó Edina több mint ötvenszeres válogatott játékosból lett a szakág egyik legeredményesebb edzője: a kétezres évek első évtizedében bajnok és kupagyőztes csapatot formált Szombathelyen, valamint sikereket ért el az U19-es válogatott szövetségi edzőjeként is.

A februárban kinevezett Markó Edina nagyszerűen, két győzelemmel és egy döntetlennel, tornagyőzelemmel debütált a rangos, horvátországi felkészülési tornán.



A csapat az év többi mérkőzésén is sikeresen szerepelt. A nemzetközi női labdarúgásban nagyágyúnak számító Franciaország és Finnország ugyan egyelőre még túl erősnek bizonyult a magyar válogatott számára (de, a meccseket a helyszínen, vagy az újabb előrelépésnek köszönhetően, a televízió élő közvetítésében nézők ezeken a meccseken is jól küzdő, vállalható különbségű vereséget szenvedő csapatot láthattak például azok a franciák ellen, akik ősszel azután magabiztos győzelmet arattak Németország ellen is), de az ötvenszázalékos éves mérleg, a támadójáték javulása, a fiatal játékosok beépítése, a szakmaiság erősítése, a klubokkal ápolt, a korábbinál lényegesen gyümölcsözőbb kapcsolat pozitív jelet tesz a válogatott éves szereplése mellett.

Markó Edina és csapata, a világbajnoki selejtező-sorozatban Bulgária, de főként Ausztria ellen is jobb eredményt ért el idegenben, mint ahogy 2013-ban, hazai pályán szerepelt a csapat, illetve Kazahsztánban is győzni tudott. A játékosok közül külön is érdemes kiemelni a lovecsi mérkőzésen, Bulgária ellen századszor válogatott Hummel-Smuczer Angélát, valamint a 125. meccséhez közeledő – jelenleg 122-szeres válogatott – Pádár Anitát.



A Jet-Sol Ligában továbbra is szilárdan ül trónján az MTK Hungária: a 2013-14-es szezonban Turtóczki Sándor helyére lépett Medgyes Péter irányításával dolgozó csapat sorozatban ötödik bajnoki aranyérmét ünnepelhette nyáron, méghozzá úgy, hogy a legutóbbi két alkalommal duplázott, a MOL-Női Magyar Kupát is megnyerte. Utóbbi tavaszi fináléjában – Diósgyőrben – az MTK a Ferencvárost győzte le nagy csatában, fordulatos mérkőzésen, 4-3-ra. A vendégcsapat legeredményesebb játékosa, Kaján Zsanett három gólt szerzett a meccsen – de aligha csak ennek a meccsnek köszönheti, hogy a szezon végén a bajnokcsapat kínált neki szerződést.

Az az MTK Hungária, amely azután ősszel is folytatta remek szereplését. A kék-fehérek százszázalékos eredménnyel robogtak át a Bajnokok Ligája selejtezőjének minitornáján, és jutottak az európai kupasorozat 32-es főtáblájára, és a Jet-Sol Liga (valamint a Női Magyar Kupa) 2014-2015-ös kiírásának őszi mérkőzésein is hibátlanok maradtak.

A korosztályos válogatottak közül a Turtóczki Sándor által dirigált U19-es korosztály – roppant balszerencsés körülmények között – kiesett az Eb-selejtező minitornán, Lévay Andrea csapata, az U17-es gárda viszont továbbjutott és készülhet az áprilisi elitkörre. Ősszel megalakult az U16-os válogatott, amely azon nyomban be is mutatkozott a nemzetközi porondon, méghozzá két győzelemmel.



Bár a futball csapatjáték, nem feledkezhetünk meg az egyéni sikerekről sem: Pádár Anita sorozatban tizenhatodszor lett gólkirály (!), és nem mellékesen, az utolsó fordulóban 600. bajnoki gólját lőtte.

Egyetlen csapat, az osztrák bajnok NÖSV Neulengbach tudta csak ősszel legyőzni az MTK-t. Az európai női futballban is magasra taksált osztrák alakulat a párharc első mérkőzésén, a Pancho Arénában, nagyszerű kulisszák között játszott meccsen győzött ugyan 2-1-re, de a hátrányt az MTK az ausztriai visszavágó hajrájában kiegyenlítette, és csak a hosszabbítás utolsó perceiben, 11-esből kapott góllal maradt alul, esett ki, és esett el attól a lehetőségtől, hogy a világ legjobb klubcsapata, a kétszeres BL-győztes VfL Wolfsburg ellen játszhasson a nyolcaddöntőben.

Pedig, azon a meccsen már a súlyos sérüléséből felépült Jakabfi Zsanett is játszhatott volna egykori klubtársai ellen. A november végén a válogatottba is visszatért támadó – éppen sérülése miatt – nem léphetett pályára májusban a lisszaboni BL-döntőben, de, miután játszott a sorozatban, természetesen ő is kupagyőztesnek tekinthető. Ezzel Jakabfi a magyar futball legeredményesebb BL-szereplője! Jakabfi Zsanett és csapata a Bajnokok Ligája mellé a világ legerősebb női bajnokságát, a német női Bundesligát is megnyerte, sőt az őszi szezon végén is a tabella élén állnak – szerencsére azonban nem Zsanett az egyetlen „nagykövetünk” az erős európai bajnokságokban, a nemzetközi női labdarúgásban.

2014 a légiósaink éve (is) volt, közülük számosan a vártnál is jobban szerepeltek ősszel! Zeller Dóra is kiemelendő a német különítményből: a fiatal támadó méltán lett a 2014-es esztendő legjobb magyar női futballistája. Új csapata, a Bundesliga középmezőnyében tanyázó TSV 1899 Hoffenheim valamennyi mérkőzésén játszott, és hozzájárult ahhoz, hogy klubja a középmezőny elején, a bajnokságból kiemelkedő nagyágyúk mögött zárja az őszi szezont. A német női Bundesliga II Északi csoportjában a Hertha BSC női csapata, az FC Lübars áll az élen – három magyar válogatott ásszal, Rácz Zsófiával, Tóth Gabriellával és Szuh Erikával. Olaszországban Sipos Lilla klubja, az AGSM Verona áll a Serie A élén. Romániában Vágó Fanni és Pinczi Anita csapata, az Olimpia Cluj címvédésre készül, az ő „bűnük”, hogy Csiszár Henrietta és Jahn Klaudia „csak” a második helyen áll az ASA Targu Mures játékosaként. Svájcban Szarvas Alexandra (FC Basel) a második, Krisztin Sára és Kopcsa Ramóna (FC Neunkirch) pedig a negyedik helyen áll – mindkettő lényegesen jobb az előzetesen elvártnál. Ha nem is a bajnoki címért, de a Bajnokok Ligája-indulást kínáló második helyért lehet versenyben Ausztriában az FC Südburgenland: Szvorda Melinda, Megyeri Boglárka, Tóth II Alexandra és Tálosi Szabina klubja. Tálosi Szabinát egyébként beválasztották az ősz „álomcsapatába” is Ausztriában.

Olyan évet zárt tehát 2014-ben női futballunk, amelyet nem lesz könnyű felülmúlni. De, bizonyos, hogy a lányok megpróbálják az új évben, amely egyben új kihívásokat és új lehetőségeket jelent. A válogatott számára új selejtezősorozat kezdődik, amelyben – jó sorsolás esetén – esélye lehet arra, hogy története során először nagy torna fináléjába, a 2017-es Európa-bajnokság hollandiai nagydöntőjébe kvalifikálja magát, a korosztályos bajnokságokba már intenzívebben kapcsolódnak be a férfi elitklubok csapatai (2015 nyarától a férfi NB I-es klubok számára női U17-es és U15-ös csapat indítása is kötelező), a szombathelyi Viktória-Trend Optika FC egyre szorosabbra fonja együttműködését az Illés Akadémiával, amiből a női utánpótlás is komoly hasznot húzhat, és épül a kőbányai Bihari úton a Ferencváros Női Labdarúgó Centruma, van már példa a minőségi munka zálogát jelentő infrastruktúra fejlesztésére is. Ilyen előjelek mellett miért ne lehetne 2015 még sikeresebb, mint amilyen az eddigi „csúcsév”, 2014 volt?